A szabad munkavállalás elősegítheti a feketemunka kifehérítését

2008.09.11. BruxInfo

A szabad munkavállalás részleges korlátozása is hozzájárulhat a feketemunka terjedéséhez – mutat rá az EP egyik – szakbizottsági szinten szerdán megszavazott – jelentése, amely éppen ezért munkaerőpiacuk megnyitására kéri az ettől eddig vonakodó tagállamokat.

Az Európai Parlament szakbizottsága mélységes aggodalmának ad hangot a feketemunka méretei miatt, amelyek egyes tagállamokban elérik vagy meghaladják a GDP 20 százalékát – derült ki abból a saját kezdeményezésű jelentésből, melyet szerdán 41-2-4 arányban fogadtak el a foglalkoztatási bizottság tagjai.

A képviselők szerint a be nem jelentett munka olyan „különösen aggasztó és tartósan fennálló jellemzője” az európai munkaerőpiacoknak, amely – a szöveg szerint – megfenekléssel fenyegeti az európai szociális modellt, hiszen amellett, hogy akadályozza a növekedést célzó gazdaság- és szociális politikákat, még tisztességtelen versenyt is támaszt (például más országokkal vagy vállalatokkal szemben), így végső soron a piac torzulását is okozhatja.

A szocialista, olasz Pier Antonio Panzeri jegyezte dokumentum megjegyzi, hogy elsősorban a feketemunka okolható a szociális dömpingért is, emellett komoly problémát jelent, hogy sok bevándorló – főként akik illegálisan érkeztek az Unió területére – gyakran dolgozik feketén, nem egyszer nyomorúságos körülmények között. A szakbizottság éppen ezért azt kéri, hogy a be nem jelentett munkavégzés felszámolása érdekében „az európai fellépés legyen operatívabb és erőteljesebb”, ezzel is megelőzve, hogy az európai munkajog korszerűsítése csupán közönséges elméleti kijelentés maradjon.

A képviselők egyúttal azt szorgalmazták, hogy a Bizottság hozzon létre egy olyan adatbankot, mely az egyes államokban nemzeti szinten alkalmazott különböző megközelítéseket és intézkedéseket tartalmazná. A szakbizottság szerint az EU-nak nagyobb szerepet kell játszania abban is, hogy a munkaügyi felügyeletek jobban és összehangoltabban tudjanak együttműködni egymással. Ezt – a képviselők szerint – egyebek között ezen szervek gazdasági és technológiai erőforrásainak növelésével lehetne elérni.

A szöveg emlékeztet arra is, hogy a feketemunkát minden tagállamban másképp határozzák meg, ám egy közös definíció „hozzájárulna a jelenségre vonatkozó statisztikák bizonytalanságainak kiküszöböléséhez”. A képviselők szerint a Bizottság jelentésében javasolt meghatározás, mely különbséget tesz a legális és az illegális tevékenységek között, jó kiindulási alapot jelenthet.

A szakbizottság mindemellett arra biztatja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra olyan ösztönzők bevezetését, melyek elősegítenék a feketemunka kifehérítését; ezekben a kedvezményekben azok részesülhetnének, akik vállalják, hogy a be nem jelentett munkavégzést legális gazdasági tevékenységgé alakítják át. A szöveg egyúttal emlékeztet arra is, hogy a kizárólag megtorlásra támaszkodó politika a feketemunkát a legkevésbé strukturált államok és a legkevésbé szabályozott gazdaságok felé terelheti.

Azoktól a tagállamoktól, amelyek még mindig korlátozzák a munkavállalók szabad mozgását az Unióban, a dokumentum azt kéri, hogy nyissák meg munkaerőpiacaikat az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A jelentés indoklása szerint ugyanis még a részleges korlátozások is növelhetik a feketemunka terjedésének, továbbá területi egyenlőtlenségek kialakulásának kockázatát.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
SZOCIÁLIS SZFÉRA