Másik tagországban is tartsák tiszteletben a munkavállalók jogait

2008.10.27. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

A vállalatoknak az unión belüli szabad letelepedéshez és szolgáltatásnyújtáshoz való joga nem korlátozhatja a munkavállalók alapvető jogait, mint például a tisztességes bérhez, a szakszervezethez való csatlakozáshoz vagy a sztrájkhoz fűződő jogot - áll az EP szerdán elfogadott jelentésében.

Szerdai plenáris ülésén az Európai Parlament 476 igen, 106 nem szavazattal, 93 tartózkodás mellett elfogadta Jan Andersson (szocialista, svéd) képviselő véleményadó jelentését a munkavállalók jogainak tiszteletben tartásáról a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetén.

A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága az európai közös piac egyik sarokköve. A vállalatok azonban „a szabad letelepedéshez és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz való jogra hivatkozva szándékosan alákínálnak a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak" - olvasható az EP jelentésében. A parlament szerint a vállalatoknak az unión belüli szabad letelepedéshez és szolgáltatásnyújtáshoz való joga nem korlátozhatja a munkavállalók alapvető jogait, ideértve például a szakszervezethez való csatlakozás vagy a sztrájk jogát.

A jelentéssel az EP-képviselők az Európai Bíróságnak a Viking-, a Laval-, a Rüffert- és a Luxemburg-ügyekben hozott döntéseire reagáltak. A Bíróság a fenti négy ügyben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára hivatkozó, a munkavállalók érdekeit viszont kevésbé respektáló vállalatok számára kedvezően döntött.

Kiküldött munkavállalók

A munkavállalók kiküldetéséről 1996-ban elfogadott uniós irányelv minden tagállam számára előírja, hogy biztosítsa a munkakörülmények egy minimális szintjét a hazai és külföldi munkavállalók számára egyaránt.

A parlament szerint azonban a szolgáltatásnyújtás szabadságára hivatkozó vállalatok sok esetben megtagadják az adott tagállamban érvényes kollektív szerződések aláírását. „A kiküldött, migráns munkavállalók sokszor kevesebbet keresnek, mint a hazai állampolgárok" - olvasható a jelentésben.

Az EP-képviselők ezért felülvizsgálnák a kiküldetési irányelvet azért, hogy a külföldi munkavállalók egyenlő bánásmódban részesüljenek a hazai munkavállalókkal szemben, és egyenlő munkáért mindenki egyenlő bért kapjon.

Postafiók-vállalatok

A parlamenti képviselők a jelentésben arra is kérik az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el intézkedéseket az úgynevezett „postafiók-vállalatok" által elkövetett visszaélések ellen. A „postafiók-vállalatok" telephelyüket szándékosan olyan tagállamba helyezik, ahol kedvezőbbek a vállalkozás alapítására, valamint a bérekre és munkakörülményekre vonatkozó szabályok, szolgáltatásaikat viszont egy másik tagállamban nyújtják.

A parlamenti vitában felszólalt Kósáné Kovács Magda (szocialista), aki azt mondta, „újra és újra előkerül a kérdés, hogy vajon a négy szabadságjog vagy a szociális jogok érdemelnek-e erősebb védelmet, akár egymás rovására is". Hozzátette, bár az új tagországok szolgáltatói átmenetileg versenyelőnybe kerültek az uniós csatlakozás után, az áruk és a tőke szabad áramlása a régi tagországok számára kedvezőbb.

Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte, „az egész uniónak kárt okoz, ha a belső piaci versenyben lévő lehetőségeket, a vállalkozás szabadságát korlátozzák, bár a szociális szempontok természetesen fontosak". A politikus hozzátette, a régi és új tagállamok között is egyenlő bánásmódot kell alkalmazni.

Jelentéstevő: Jan Andersson (PES, SE)

Jelentés: (A6-0370/2008) - A kollektív megállapodásokkal szembeni kihívások az EU-ban

Vita: 2008. október 21., kedd

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ