Visszásságok lézerfényben - az ombudsman egy meghiúsult vetítésről és a rendőrök szerepéről

2008.12.17. Jogi Fórum / OBH

A cenzúráéval megegyező hatású lehet, a véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülésének korlátozását jelentené, ha a rendezvény bejelentéséhez csatolni kellene a használni tervezett kommunikációs eszközök, azaz a véleménynyilvánítás módjának leírását. Az ombudsman több visszásságot is feltárt egyetlen esemény rendőri kezelésében és nem fogadta el a budapesti főkapitány magyarázatát.

Az állampolgári jogok biztosához benyújtott panaszában a „Lehet más a politika!” társadalmi kezdeményezés képviselője azt nehezményezte, hogy a budapesti Bem rakpartra bejelentett rendezvényükön egy rendőrjárőr a helyszínen megtiltotta a lézeres színpadi fénytechnika alkalmazását. Az intézkedő rendőrök a tiltás jogszabályi indokát nem jelölték meg és a jegyzőkönyv felvételétől is elzárkóztak. Szóbeli közlésük szerint zavarná a képviselők munkáját, ha az Országház falára vetítenének.

A panaszos különösen azt kifogásolta, hogy a rendőrök elkobzással fenyegetve elő sem engedték venni a lézervetítő berendezést, azután a készüléket elszállító személygépkocsit két rendőrautó követte, majd a Mammut üzletközpont mélygarázsában „fenyegetően a berendezést szállító jármű mellé parkoltak két oldalról.”

Szabó Máté ombudsman megkereste a főváros rendőr-főkapitányát, aki válaszában egyebek között megírta: a rendezvény bejelentése nem említette a lézereszközt, valamint a rendezők válaszaiból a rendőrök arra következtethetek, hogy a résztvevők ki akarhatják játszani a gyülekezési jog szabályait. Az országgyűlési biztos ezt a választ nem fogadta el.

Az ombudsman indoklásában az Alkotmánybíróság határozataiból felidézte, hogy a békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. Ezek a rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják, közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák és közösen juttassák kifejezésre. A gyülekezés joga – különösen nagyobb létszámú rendezvény esetén – nem gyakorolható rendeltetésszerűen, a rendezvény üzenete nem juttatható el hatékonyan a nyilvánossághoz építmények, berendezések, például színpad, hangosítás, kivetítők nélkül. Korlátozza a gyülekezés jogát, ha ezek használatát engedélyhez kötnék – és ide tartozik ma már a lézertechnika felhasználása is.

Amennyiben tehát a bejelentési kötelezettség részévé tennék a kommunikációs csatornák megjelölését, az közel állna a kommunikáció előzetes ellenőrzéséhez. A véleménynyilvánítás módjának ilyen meghatározása közvetlenül befolyásolhatja a véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülését, hatása a cenzúráéval egyezne meg – szögezte le az ombudsman.

Az intézkedő rendőrök arra is hivatkoztak, hogy a lézervetítés megzavarhatja az Országgyűlés munkáját. Budapest rendőrfőkapitányának tájékoztatása nem tartalmazott utalást arra, hogy a rendőrség ezt vizsgálta-e. Jobbára nem a szabad rendőri mérlegelés tárgya a megzavarás ténye, és annak súlya: azt a népképviseleti szerv működésének rendjéért felelős választott tisztségviselő nyilatkozatának beszerzése után kell megállapítani. Ez nem történt meg, azaz a BRFK eljárása során a jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okozott – következtetett az ombudsman.

A panasz, a Budapest rendőr-főkapitányától kapott tájékoztatás és az annak mellékleteként megküldött rendőri jelentés alapján arra lehet következtetni, hogy a befejezettnek nyilvánított rendezvény után a szervezőket a rendőrök követték. A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés törvényi szabályai szerint a rendőrség a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt megfigyelheti. Ebben az esetben sem a rendőri jelentés, sem pedig a főkapitányi tájékoztatás még csak nem is utal arra, hogy a rendezvény szervezői közül bárki is bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható lett volna.

Mindezek alapján a biztos megállapította, hogy a rendőrség eljárása visszás volt mind a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, mind a véleménynyilvánítás szabadságával, mind pedig a magánszférához való joggal kapcsolatban. Ezért Szabó Máté ombudsman felkérte az országos rendőr főkapitányt, hogy intézkedjen a gyülekezési joghoz kapcsolódó ismeretek belső oktatásáról. Hívja fel a rendőrök és közvetlen előjáróik figyelmét a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés alkalmazásának előírásaira és arra, hogy az Alkotmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN