Munkaidő-irányelv - Nem engedett az EP a 48-ból

2008.12.18. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Ragaszkodik a 12 hónap átlagában legfeljebb heti 48 órás munkaidőhöz az EP. Az irányelv hatályba lépését követő három éven belül a képviselők megszüntetnék a tagállami kivétel lehetőségét. Az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek számítania, tehát abba beleértenék a nem aktívan töltött munkaórákat is.

Az EP december 17-én, második olvasatban megszavazta a munkaidő szervezéséről szóló 1993-as irányelv módosítását. A plenáris ülés nem változtatott a szakbizottsági szinten korábban már támogatott szövegen. A következő lépés - hacsak a tagállami kormányok nem fogadják el a parlamenti változatot - a Tanács és az EP közötti egyeztetési eljárás lesz. Ha ez nem vezetne eredményre, a tervezetből nem lesz hatályos jogszabály.

A parlamenti témafelelős, Alejandro Cercas (szocialista, spanyol) a szavazást követően azt mondta, a jelentés elfogadása „győzelem az egész EP számára, és győzelem az Európai Unióban élő kétmillió orvos és egymillió orvostanhallgató számára”. Cercas szerint az egyeztetési eljárás jó alkalom lesz a Tanács számára, hogy a polgárok érdekeire koncentráljon.

Legfeljebb heti 48 óra munka

Az EP az első olvasat után most második olvasatban is 48 órára korlátozná a heti kötelező munkaidőt. „A 60–65 órás munkahét túl hosszú”, és „tekintettel arra, hogy ez egy három hónapos periódus átlaga, 79 órás hetek is előfordulhatnak” - áll a jelentésben.

Az EP 421 igen, 273 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett szavazta meg azt, hogy három évvel a módosított irányelv hatályba lépését követően egyetlen tagállam se térhessen el a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától. A jelenlegi irányelv alapján ugyanis ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni, a tagállamok élhetnek az opt-out (eltérés) lehetőségével.

A Tanács álláspontja szerint az opt-out lehetőségét meg kell tartani, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában legfeljebb 60 óra lehetne, ha ezt nem tiltja kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás. A 60 órát a Tanács szerint tovább lehetne emelni 65 órára is, abban az esetben, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít.

A teljes ügyeleti idő legyen munkaidő!

Az EP szerint az ügyeleti idő teljes időtartama munkaidőnek minősül, beleértve a nem aktív munkával töltött munkaórákat is. A képviselők 576 igen, 122 nem szavazattal és 13 tartózkodással fogadták el az erről szóló módosítást. Ugyanakkor a képviselők megengednék, hogy „az ügyeleti idő inaktív részét egyedi módon számítsák be a munkaidőbe az előírt maximális heti átlagos munkaidőnek történő megfelelés érdekében”.

A Tanács álláspontja szerint az ügyeleti időt aktív és inaktív periódusra kell felosztani. Ebből az inaktív időszak - amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem kell bemennie a munkahelyére - nem minősülne munkaidőnek, kivéve, ha a nemzeti jog, kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik.

A munkaidő kiszámítása

Az EP már első olvasatban (2005-ben) javasolta, hogy a heti munkaidő kiszámításakor a munkaadók négy helyett 12 hónapos referenciaidőszakot vegyenek figyelembe a munkavállalók védelme, a munkaszervezés rugalmassága, illetve a számos derogációt is megengedő irányelv leegyszerűsítése érdekében. A Tanács elfogadta a javaslatot, de azon tagállamok számára, amelyek nem választják az opt-out lehetőségét, hathónapos referenciaidőszakot írna elő. Az EP viszont minden tagállam esetében 12 hónapos alapon számolna.

Kötelező pihenő

Amennyiben a munkavállalónak nincs lehetősége pihenőidőre, az irányelv úgynevezett kompenzációs pihenőidőt biztosít. A Tanács szerint a tagállamok határozhatnák meg, hogy a munkával töltött időszak után mikor kaphat a munkavállaló pihenőidőt. Az EP viszont „az érintett munkaidőt követő időpontokban” biztosítaná a pihenőt.

Családbarát munkaidő

Az 1993-as irányelv nem szól a családi élet és a munkaidő összeegyeztetésének fontosságáról. Az EP első olvasatban már elérte, hogy az új irányelv alapján a munkaadóknak kellő időben, előre kelljen tájékoztatniuk a munkavállalókat a munkaidő bármilyen változásáról. Most azt is kéri, hogy a munkavállalók maguk kérhessék a munkaidő átszervezését. „A munkáltatónak kötelessége az ilyen kéréseket tisztességesen elbírálni”, és „csak abban az esetben utasíthatja el a kérést, ha az átszervezésből adódó hátrányok aránytalanul nagy mértékűek a munkavállaló előnyeihez képest” - vélik az EP-képviselők.

48 óra fejenként, nem szerződésenként

Az EP emellett védené azokat a munkavállalókat, akik több munkaszerződéssel is rendelkeznek, ezért azt kéri, hogy „a munkaidőt személyenként számítsák ki, ne szerződésenként”, és „a munkavállaló munkaideje az összes szerződés alapján ledolgozott munkaidő összessége legyen”.

Kivéve a vezetőket

A vezérigazgatókra, illetve a hasonló tisztséget viselőkre, valamint a nekik közvetlenül alárendelt ügyvezetőkre és az igazgatótanács által kinevezett személyekre az irányelvet nem alkalmazná a testület.

Az EP 2005 májusában, első olvasatban már véleményt nyilvánított a munkaidő szervezéséről szóló 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a Tanácsnál. A tagállami kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, valamint Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország nem támogatta a közös álláspontot.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ