Megreformálják a befektetési alapok szabályozását

2009.01.15. BruxInfo

Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament plenáris ülése január 13-án a nyílt végű befektetési alapok uniós szabályozásának módosítását. Mivel a jogszabály tartalmi elemeiről informálisan már megállapodás született a Tanáccsal, a reform 2011-től életbe léphet.

A nyílt végű befektetési alapokat az EU-ban az úgynevezett átruházható értékpapírokba kollektív befektetéseket végrehajtó vállalkozásokként szabályozzák (Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities, UCITS, ejtsd: júszitsz). Az első UCITS-irányelv 1985-ből származik (85/611/EGK), s meghatározta, milyen eszközökbe fektethetik eszközeiket ezek az alapok. A jogszabály többféle tájékoztatási kötelezettséget ír elő az alapok számára befektetőik felé, amellyel az EU egységes szabályokat próbált alkotni a befektetők védelme érdekében. Emellett lehetővé teszi, hogy ha egy alap működését valamely tagállamban engedélyezik, akkor befektetési jegyeit bármely más tagállamban is forgalmazni lehessen. Egy befektetési alapnak kérelmeznie kell a UCITS-státuszt, s ha ezt megkapja, befektetési jegyeit elvileg szabadon lehet forgalmazni EU-szerte. A UCITS-ekre bizonyos egységes alapvető szervezeti, irányítási és felügyeleti szabályok vonatkoznak.

Az első UCITS-direktíva célja az volt, hogy egységes működési feltételek létrehozásával egységesítse a befektetési jegyek piacait is. A gyakorlatban azonban sok tagállam különféle pótlólagos követelményeket támasztott a jegyek forgalmazása elé, amivel azt próbálta elérni, hogy saját pénzügyi központjaiban továbbra is jelentős alapkezelő iparág működjön. Ezt felismerve a Bizottság az 1990-es évek elején előállt a szabályozás további egységesítésével (UCITS II irányelv), ez azonban túlságosan ambiciózusnak bizonyult, a Tanács nem tudott megállapodásra jutni róla.

Ezért a Bizottság 1998-ban új javaslattal állt elő az 1985-ös irányelv módosítására (UCITS III), amiről már sikerült megállapodnia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is. Ez voltaképpen két új direktíva létrehozását jelentette: a 2001/107/EK (az úgynevezett alapkezelői irányelv) és a 2001/108/EK (a termék irányelv). Előbbi egyfajta „európai útlevelet” hozott létre az alapkezelők számára, vagyis lehetővé tette, hogy bárhol az EU területén működhessenek. Egyúttal egyszerűsítette és tovább egységesítette az alapok által kibocsátandó befektetői tájékoztatók tartalmát. A termék direktíva pedig kibővítette az alapok befektetési lehetőségeinek körét, megengedte például, hogy pénzpiaci alapokba, indexkövető alapokba vagy alapok alapjaiba is befektessenek. A változtatások dacára a befektetési jegyek piacai továbbra is alapvetően széttöredezettek maradtak.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ