Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

OKM - Megszűnik a kulturális járulék

2009.06. 2. Jogi Fórum / OKM

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrását 2010. január 1-től az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka képezi majd, a kulturális járulék megszűnik - jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

Mint arra Hiller István rámutatott, ez az intézkedés stabil, kiszámítható megoldást teremt, hosszú távon biztosítva a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozását. Az NKA forrásait továbbra sem érinti semmilyen költségvetési, kormányzati évközi átcsoportosítás, zárolás, elvonás – hangsúlyozta a tárcavezető. Megemlítette, hogy számos európai országban – egyebek mellett Nagy-Britanniában, Olaszországban és Finnországban – hasonló rendszert alakítottak ki. Hiller István úgy fogalmazott, „ezzel a megoldással egyrészt egy bürokratikus, idejét múlt rendszert szüntetünk meg, másrészt csökkentjük a vállalkozások terheit”.

Miből tevődött eddig össze a kulturális járulék? (a felsorolás nem teljes körű):

  • hirdetés
  • hangfelvételek CD-n, kép vagy mozgóképfelvételek CD-n
  • DVD-n lézerrel olvasható lemez más jelekkel
  • országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás (kivétel közszolgálati)
  • televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor, hang és képfelvevő vagy lejátszó készülék, videómonitor és videóvetítő készülék
  • film-, videóvetítés, DVD-lejátszás
  • rádiótelefon és rádiótávíró vevőkészüléke (mobiltelefon is)
  • rádió és tévéműsor adó készülék (kivétel katonai és polgári repülés)
  • szórakozóhelyi felszerelés asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék (kivétel tekepálya felszerelése
  • könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár, enciklopédia, tankönyvek nélkül)
  • újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva reklámtartalommal
  • nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap
  • nyomtatott naptár, naptárblokk
  • kereskedelmi reklámanyag, katalógus
  • festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete
  • intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evőeszközös ládikó, doboz, kis szobor és más díszmű áru fából
  • műanyagból készült szobor és más belső díszítésre szolgáló tárgy
  • szobrocska és más dísztárgy kerámiából
  • kis szobor és más dísztárgy fémből, nem nemesfémből
  • asztali, konyhai, irodai, tisztálkodási, lakásdíszítési célra szolgáló üvegáru
  • érme
  • divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás
  • ékszerutánzat
  • művirág, levél és gyümölcsutánzat, ezek részei, ezekből készült áru
  • játékfegyver, kártya
  • épületek (A 2001-es módosítás során került a mellékletbe, az építőművészeti terület támogatásának biztosítására. A járulék alapja a kivitelezés esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége.)

Modellek egyéb országokban

A szerencsejátékból kultúrára szánt összeget vagy hozzáadják a szakminisztérium költségvetéséhez vagy állami és kvázi állami, megbízott szervezeteken keresztül osztják el. 2002-es adatok szerint a legmagasabb (16,5%) Finnországban volt a kultúra részesedése, a legalacsonyabb (1%) Észtországban.

Nagy-Britannia

1994-ben John Major kormánya engedélyezte a Nemzeti Lottót (National Lottery). A National Lottery minden egyes eladott lottó/sorsjegy/egyéb termék árának 28 százalékát jótékony célokra költi, s ennek az összegnek a 16,67 százalékát a kultúra támogatására ajánlja fel. A National Lottery egyrészt támogatja a művészeti tanácsokat (Art Councils) másrészt a cég saját, erre a célra felállított elosztó intézményt tart fenn, a Big Lottery Fund-ot (BLF).

A lottópénz 5 jó célra használható fel, s a kormány feladata a jó célok eldöntése, és a célok közötti forrásmegoszlás meghatározása.

1994 és 2002 között 14 milliárd fontot fordítottak „jó célokra“ a lottóbevételből, ebből 2,11 milliárd fontot művészetre és kultúrára, 2,29 milliárd fontot pedig műemlékekre.

A National Lottery megváltoztatta Nagy-Britannia művészeti életét, megsokszorozta a művészeti produktumokat fogyasztók, illetve létrehozók számát. Hatása az élet minden területén érződik. A társadalom egyre inkább felismeri a művészet jelentőségét, nem utolsó sorban gazdasági hatásait.

Finnország

A finn rendszer parlamenti és a kormányzati politika együttműködésével, állami tervezési folyamaton keresztül, a szakminisztérium irányításával és az államtól kartávolságnyira lévő szervezetek szaktudásával működik. Nemzeti Lottót (17 különböző játék) egy állami tulajdonú vállalat, a Veikkaus Ltd. működteti, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt. Ennek profitjából művészetet, kultúrát, tudományos kutatásokat, ifjúsági projekteket és a sportot támogatják. 2002-ben ez a vállalat a bevétel 48%-át (523 millió euró) fordította nyereményekre és 32,6%-át (355,6 millió euró) jó célokra.

Olaszország

A lottót egy állami résztulajdonú magánvállalat, a Lottomatica felügyeli, de az állam a felelős a haszon elosztásáért. A kulturális tárca 3 éves programok keretében ún. Felelős Központoknak (Centri di Responsabilita) adja át az adott összeget kezelésre. Ezek a központok megfelelnek a Minisztérium osztályfelosztásának. Míg a „rendes“ költségvetést évente osztják el, ezt három éves keretekre bontják.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS