Hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés

2009.12. 2. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén hatályba lépett. Ez alkalomból a portugál kormány, a svéd elnökség és az Európai Bizottság közös ünnepséget szervezett Lisszabonban. A Bizottság meggyőződése, hogy az új szerződés fontos új előnyökhöz juttatja a polgárokat, és belátható időtávra rendezi az intézmények körüli vitákat.

Ezzel lehetővé válik az Európai Unió számára, hogy teljes mértékben a gazdasági és pénzügyi válságból való zökkenőmentes kilábalásra, valamint a környezetbarátabb növekedést célzó 2020-as stratégia előmozdítására koncentrálhasson.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „A Lisszaboni Szerződés a polgárokat helyezi az európai projekt középpontjába. Örülök, hogy megvannak a cselekvéshez szükséges megfelelő intézményeink és stabil időszakot élünk, így most minden energiánkat arra fordíthatjuk, hogy kielégítsük az európai polgárok igényeit.”

A Lisszaboni Szerződés anélkül módosítja a jelenlegi EU- és EK-Szerződést, hogy a helyükbe lépne. Megteremti az Unió számára az ahhoz szükséges jogi keretet és eszközöket, hogy kezelni tudja a jövő kihívásait, és választ adhasson az európai polgárok kéréseire.

A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az európai polgároknak, hogy beleszólhassanak az európai ügyekbe, ezenkívül chartában rögzíti alapvető jogaikat. Az EU-nak megfelelőbb eszközök állnak majd rendelkezésére az energia, az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén. A nemzetközi kérdésekben is határozottabban léphet majd fel.

A következők tartoznak a szerződés legfontosabb vívmányai közé:

  • demokratikusabb, nyíltabb és elszámoltathatóbb Unió – az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek sokkal nagyobb beleszólásuk lesz az uniós döntéshozatali folyamatokba, és a polgároknak joguk lesz megtudni, hogy uniós szinten hogyan döntenek minisztereik. Minden európai polgárnak lehetősége lesz arra, hogy befolyást gyakoroljon az uniós jogszabályjavaslatokra.
  • hatékonyabb Unió – hatékony és modernizált intézmények segítségével. Ide tartozik a gyorsabb és következetesebb döntéshozatal a közrenddel kapcsolatos kérdésekben, ami által nőni fognak az EU lehetőségei a bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harcban.
  • több jog az európaiak számára – az EU értékeit és céljait minden korábbinál világosabban rögzítik. Az Alapjogi Charta az uniós szerződésekkel azonos jogállást kap.
  • tekintélyesebb globális szereplő – új pozíciókat hoztak létre annak érdekében, hogy nagyobb legyen az összhang az EU külpolitikájának olyan különböző ágai között, mint a diplomácia, a biztonság, a kereskedelem vagy a humanitárius segítségnyújtás.

Ezek a javítások lehetővé teszik, hogy az Unió változásokat hajtson végre, az európaiak nagyobb biztonságban és jólétben élhessenek, és több lehetőségük nyíljon a globalizáció alakítására.

Az európai polgárok számára előnyös változások tíz példája:

  • A polgárok azon joga, hogy a Bizottságot új kezdeményezésre vonatkozó javaslattételre kérhessék fel („európai polgári kezdeményezés”)
  • Erősebb védelem a polgárok számára az Alapjogi Charta új jogállása következtében
  • Diplomáciai és konzuli védelem valamennyi uniós polgár számára külföldi utazás vagy letelepedés esetén
  • Kölcsönös segítségnyújtás az Unión belül természeti vagy ember által előidézett katasztrófák – például áradások és erdőtüzek – esetén
  • Új lehetőségek az energiapolitika, a polgári védelem és a határokon átnyúló komoly egészségügyi fenyegetések határokon átnyúló hatásainak kezelésére
  • Közös fellépés az olyan bűnszervezetek ellen, amelyek embereket csempésznek át a határokon
  • Közös szabályozás a menedékkérelem több tagállamban tör ténő benyújtásának elkerülésére
  • Terrorizmus elleni küzdelem a vagyoni eszközök befagyasztása útján
  • Az EU döntéshozatalának demokratikusabb megközelítése (az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megerősített szerepe)
  • Képesség arra, hogy sürgős pénzügyi segítséget nyújtsunk harmadik államoknak

A Lisszaboni Szerződés létrejöttének mérföldkövei:

  • 2007. június: Az Európai Tanács kormányközi konferenciát hív össze azzal a céllal, hogy módosítsák a jelenlegi szerződéseket
  • 2007. július–október: kormányközi konferencia
  • A 2007. október 18–19-i informális Európai Tanács által jóváhagyott szerződés jóváhagyása
  • 2007. december 12.: Az Alapjogi Charta kihirdetése az Európai Parlament (EP), a Tanács és a Bizottság elnöke által.
  • 2007. december 13.: Az új szerződés aláírása Lisszabonban
  • 2007. december–2009. november: ratifikációs eljárások a 27 tagállamban
  • 2009. december 1.: a Szerződés hatálybalépése

A Lisszaboni Szerződés szövege a következő honlapon érhető el: http://europa.eu/lisbon_treaty

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ