Alkotmányozó többséggel kormányozhat a Fidesz-KDNP

2010.04.26. MTI

Megszerezte a kétharmados parlamenti többséget a Fidesz-KDNP. Sólyom László államfő a lehető legkorábbi időpontra összehívja a parlament alakuló ülését.

Az országgyűlési választások vasárnapi, második fordulójában eldőlt, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a parlamenti mandátumok 68 százalékát megszerezve 263 képviselőt küldhet az új Országgyűlésbe. Az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 mandátuma lehet, egy független is bejutott a parlamentbe. A második fordulós részvételi arány 46,57 százalék volt.

Sólyom László köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Az államfő hangsúlyozta: az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Ezért a jövő héten megkezdi erről a tárgyalásokat. Mint fogalmazott: a választás eredménye egyértelmű, a győztes Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre.

A köztársasági elnök arra kért mindenkit, hogy a választáson megteremtett lehetőséget használják ki, éljenek vele, és működjenek közre abban, hogy az valóra is válhasson.

Elemzők szerint május 10-én vagy 17-én lehet az Országgyűlés alakuló ülése, és május 20-a körül felállhat az új kormány.

A hivatalos eredmény várhatóan csak péntekre születik meg, miután legkésőbb csütörtökön megérkeznek a külföldön szavazók voksai. A megszámlálásukra kijelölt szavazókörök névjegyzékeiben 28.686 választó szerepelt, ebből 13.356 megjelent a vasárnapi voksoláson. Az ő szavazataikhoz adódik a külképviseleteken leadott 1.453 voks.

A parlamentben az alkotmány módosításához és bizonyos személyi döntésekhez van szükség az összes, vagyis a 386 képviselő kétharmada, 258 politikusnak az igen szavazatára.

A többi, minősített többséget igénylő jogszabályhoz elegendő a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata. Ilyenek például a választójogi törvények, az önkormányzati, a nemzetbiztonsági jogszabály, valamint a bírák jogállásáról, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról, a párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvények és a médiatörvény is.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ÁLLAMFŐ
VÁLASZTÁS
PÁRTOK