Vagyontörvény: önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás

2010.05.21. MTI

Önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz az állami vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője. A parlament által csütörtökön tárgyalt törvényjavaslat szerint megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül több cég vagyonkezelése és a törvény készíti elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását.

Fónagy János (Fidesz) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásért szükséges törvények módosításáról szóló javaslatról szóló expozéjában csütörtökön azt mondta: az előterjesztés célja, hogy új típusú, értékalapú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere jöjjön létre. Az új vagyongazdálkodás alappillére a hatékony, átlátható és takarékos gazdálkodás; ezt szolgálja az új szervezeti, intézményi rendszer megteremtése - fűzte hozzá.

Elmondta még: az új rendszer keretében az állam gondos gazdaként felelősen megóvja, takarékosan működteti, gyarapítja a nemzeti vagyont. Az értékgyarapítás - fűzte hozzá - magába foglalhatja az állami vagyon üzleti alapú hasznosítását, értékesítését, növelését, a vagyoni kör bővítését is.

Az állami vagyonnal való gazdálkodást a jövőben az átlátható tervezés, a forráskezelés, a tevékenység optimalizálása, a takarékosabb, a hatékonyabb rendszer kialakítása, a következetes ellenzőzés, az egyértelműbb felelősségi viszonyok jellemzik majd, azok, amelyek most hiányoztak - rögzítette Fónagy János.

A részletekről szólva kitért arra, hogy a jelenlegi törvények szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja; a tanács a feladatait az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el, de e szabályozás azt jelenti, hogy a testület független, ugyanakkor polgári jogi értelemben rendezetlen jogállású.

A javaslatot egyik előterjesztőként jegyző Fónagy János leszögezte: ezen a közérdekre figyelemmel és a két év tapasztalatai miatt változtatni kell.

Aláhúzta: a megszűnő vagyontanács helyett a jövőben a tulajdonosi jogokat a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja majd az MNV Zrt. útján.

Az MFB-ről azt mondta: az akkor képes a válságban, a beszűkülő pénzpiacokon forrásokat gyűjteni, hogy ha a törvénymódosítás az új kihívások kezelésére alkalmassá teszi.

A fejlesztési bank nem profitorientált, nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, de mint a pénz- és tőkepiaci forrásokat felvevő, azokat kihelyező szakosított hitelintézet nem tekinthet el a szokásos banki megtérülés követelményeitől - erősítette meg.

A politikus az elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésével, a fejlesztési feladatok finanszírozási igényével magyarázta, hogy "szűk körben" kiegészülnek a fejlesztési hitel, és tőkefinanszírozással érintett területek elsősorban a turisztika, az agrárium, a vidékfejlesztés területén.

A jövőben az MFB feladatai között hangsúlyosabban megjelenik, hogy a bank az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében, nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, versenyképessége szempontjából - közölte a Fidesz képviselője.

A törvénymódosítás rögzíti azt is, hogy a bank állami tulajdonú részesedést nem privatizálhat.

Kifejtette, hogy az MFB működésével kapcsolatban problémás az a hatályos szabályozás, amely szerint több vezérizgató alkalmazására is lehetőség van. A bank vezetésének vezérigazgatói szinten való megosztása miatt a működés, a szervezet nem átlátható, tisztázatlanak a felelősségi viszonyok - vélekedett.

A törvény módosítása szerint vezető állású személyek, ügyvezetők megválasztásához, kinevezéséhez a jövőben nem kell majd a felügyelet engedélye, de az a kinevezést követően jogosult lesz annak a felmentését kezdeményezni, aki a törvényi előírásoknak nem felel meg; a felügyelet előzetes kontrollját utólagos kontroll váltja fel - érvelt.

Fónagy János elmondta még, hogy törvénytervezet az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását is előkészíti: a nemzeti bevételek egy szervezetben történő kezelése elősegíti az állami bevételi célok hatékonyabb teljesülését, lehetővé teszi az adórendszer hatékonyságának növelését, az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását, átláthatóságát.
 

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ORSZÁGHÁZ
TÖRVÉNYHOZÁS