Az Országgyűlés megköveti a 2006-os események ártatlan áldozatait - Határozat az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatainak kártérítéséről

2010.06. 9. MTI

Az Országgyűlés kedden elfogadta az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló fideszes országgyűlési határozati javaslatot.

A parlament megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit 2006-ban - augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán - akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás erkölcsi és anyagi kártérítést ígér.

Az Országgyűlés 316 igen és 44 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az országgyűlési határozatot.

Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, a 2006. szeptember 17. napja és 2006. október 25. napja között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.

Nem kaphat kártérítést az, akinek büntetőjogi felelősségét az események során tanúsított magatartása miatt jogerős bírósági ítélet megállapította, akit jogerős bírósági ítélet alapján már kártalanítottak, illetve akinek kártérítési követelését jogerős bírósági ítélet már elutasította, vagy akit már kártalanítottak, és az egyezség részeként a további igényérvényesítésről lemondott. Nem indokolt a kártérítése annak sem, akinek a feljelentését elutasították, illetve akinek a feljelentésére indult nyomozás megszűntetésére bűncselekmény hiányában került sor.

A határozat rögzíti, hogy a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijátékkal összefüggésben öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozó tragédia történt, a katasztrófát egyértelműen a tűzijáték megszervezésének hibái, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságai, a vonatkozó jogszabályok jogalkalmazók általi megsértése, valamint az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértése idézte elő.

A szöveg kitér arra is, hogy 2006. szeptember 19-22. napja között, valamint 2006. október 23-án "a törvények betartására felesküdött rendőrök százai, több különböző helyen, egymástól függetlenül, egyidejűleg, a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva, soha korábban nem tapasztalt, törvénytelen brutalitással léptek fel a védtelen és békés polgárokkal szemben is". (Az előterjesztésbe egyedül ezt, a mondat végén szereplő "is" szót fogadták be az előterjesztők LMP-s javaslatra.)

A határozat szerint "a kilőtt szemek, a csonttörések, az emberi méltóságot semmibe vevő megaláztatások több száz áldozata máig viseli azokat a testi és lelki sebeket, amelyek, mint az állam korlátokat nem ismerő, politikai célzatú, diktatórikus fellépésének következményei, a jogállamot is megsebesítették".

Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor és elrendelésekor első fokon az ügyészi és a bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indokok hiányában, a büntetőeljárás alapelveinek semmibevételével került sor - áll a szövegben, amely szerint polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba vetett bizalom és az állam tekintélye is sérült.

Az országgyűlési határozat a közzététele napján lép hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG