Valamennyi alkotmánybíró-jelöltet támogatta az alkotmányügyi bizottság

2010.07.21. MTI

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a frakciók által javasolt mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltet támogatta kedden.

Balsai István, a testület fideszes elnöke a bizottsági meghallgatás után leszögezte, a meghallgatás meggyőzte, hogy egyik jelölttel szemben sem merülhet fel sem alkalmassági aggály, sem valamely feltétel hiányának a veszélye.

A fideszes jelölt, Stumpf István alkalmasságát firtató kérdésre kijelentette: az ellenzék nem a jelölt alkalmasságát, hanem a törvényes feltételek hiányát kérte számon, de a jelölt 25 éves szakmai munkásságot mutatott ki.

Az alkotmányügyi bizottság kétharmados kormánypárti többsége mind a nyolc jelöltet támogatta az egyes jelöltekről történő szavazások során, a három ellenzéki párt ugyanakkor jelöltenként változóan és egymástól is eltérően szavazott.

A szocialisták például a jelölési eljárás elleni tiltakozásukat demonstrálva többnyire tartózkodtak, ugyanakkor ellenezték a Jobbik által jelölt Zétényi Zsoltot, illetve a Fidesz által jelölt Stumpf Istvánt, miközben támogatták saját jelöltjüket, Mészár Rózát.
Leginkább Stumpf István osztotta meg az alkotmányügyi bizottságot: 18 igen mellett 8 nem szavazatot kapott.

A bizottság egyhangú támogatását egyik jelölt sem nyerte el.

A nyolc jogász az alkotmánybíró-jelölő eseti bizottság hétfői döntése nyomán vált jelöltté, a csütörtöki plenáris ülésen pedig mind a nyolcukra lehet majd szavazni, de csak az a szavazócédula lesz érvényes, amelyen egy vagy két személyt jelölnek meg. Az a két jelölt lesz az Alkotmánybíróság tagja, aki kétharmados támogatást kapott az Országgyűléstől. Erre a legnagyobb esélye a két fideszes jelöltnek, Bihari Mihálynak és Stumpf Istvánnak van.

A keddi alkotmányügyi bizottsági ülésen a nyolc jelölt egyenként mintegy félórán át ismertette elképzeléseit, illetve válaszolt a képviselők kérdéseire, melyek kizárólag az ellenzéki oldalról érkeztek.

Bándi Gyula egyetemi tanár, környezetvédelmi jogász, az LMP jelöltje azt emelte ki meghallgatásán, az Alkotmánybíróságnak (Ab) talán a jogszabályok vizsgálatánál is fontosabb feladata az, hogy értékeket, egyfajta értékrendet közvetítsen a szakmai közvélemény és az egész társadalom felé. Szerinte Magyarországon erősíteni kell az európai jogi kultúra olyan értékeit, amelyek még nincsenek ugyan jogszabályokban nevesítve, de a nemzetközi bírósági gyakorlatban már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ilyen például a fenntartható fejlődés.

Bihari Mihály alkotmányjogász, korábbi alkotmánybíró, illetve Ab-elnök elmondta, hogy ha megválasztják, életkora miatt nem kilenc, csupán két és félévre szólhat megbízatása. Emlékeztetett arra, hogy 1994 és 1998 között szocialista parlamenti képviselő volt, majd 1999-ben az MSZP és a Fidesz együttes támogatásával lett alkotmánybíró, ami nem azt jelenti, hogy esetében "politikai lavírozásról" lenne szó.

Hangsúlyozta, hogy egész életútja során mindvégig megőrizte az olyan, születéséből, neveltetéséből fakadó plebejus értékeket, mint például a méltányosság, az elvégzett munka becsülete és a kiszámíthatóság. Politikai értékrendjét soha nem érvényesítette alkotmánybírói tevékenysége során, mindig csak az alkotmányt tartotta szem előtt. Kérdésre elmondta, hogy álláspontja szerint az alkotmánymódosító törvény is alkotmány, így annak vizsgálatára nincs hatásköre az Ab-nek.

Dienes-Oehm Egon, a KDNP jelöltje azt emelte ki, hogy bizonytalanság érzékelhető az európai jogi eredetű alkotmánybírósági esetek kezelésében, holott e téren is megszilárdult gyakorlatra van szükség.

Lehoczkyné Kollonay Csilla munkajogász, egyetemi tanár, az LMP jelöltje elmondta, hogy kritikusan figyelte az Ab egynémely döntését, például a szakszervezetekkel kapcsolatos "tartózkodó" határozatokat. Nem egy korai Ab-döntésen érződött a pártállami múltra való reagálás is. A szakember kiemelte, hogy az európai jogok fejlődése azt mutatja, hogy a munkavállalói és szociális jogok védelme nem valami "pártállami trükk".

Mészár Róza, a Legfelsőbb Bíróság büntetőbírája,
az MSZP jelöltje elmondta, hogy harmincéves ítélkező tevékenysége során végigjárta a bírósági hierarchia minden szintjét. Kérdésre megjegyezte azt is, hogy a jogalkotóknak a jelenleginél jobban kellene támaszkodniuk a bírák véleményére.

Stumpf István elmondta, hogy az Ab ma is fontos színvonala és garanciája a jogállamnak, az új alkotmány pedig új kihívások elé állítja a testületet, melyekben szívesen részt venne ő is. Hangsúlyozta, hogy megfelel a törvényi feltételeknek: van húszéves jogászi szakmai gyakorlata, illetve e téren megfelelő tudományos múltja. Ezt a bizottsági ülésen vitatta Schiffer András (LMP) és Lamperth Mónika (MSZP). Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Balsai István bizottsági elnök arra mutatott rá, hogy ezt a kérdést hétfőn már eldöntötte az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság.

Stumpf István megjegyezte azt is, hogy az eddigi alkotmánybíró-jelölési szisztémák nyilvánvalóan nem váltak be, ezért újat kell kialakítani.

Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár, az LMP jelöltje szerint az alapjogokhoz ragaszkodó, de azokat mégsem abszolutizáló szemléletváltozásra van szükség, hogy ne lehessen ezekkel a jogokkal visszaélni. Továbbá megfontolt, alapos jogalkotásra van szükség, de elodázhatatlan az új büntető törvénykönyv megalkotása.

Zétényi Zsolt ügyvéd, a Jobbik jelöltje azt emelte ki, hogy meg kellene határozni a magyar állam viszonyát a magyar történelmi közjogi rendszerekhez, s ebből a szempontból az új alkotmány diszkontinuitást eredményezne, nem pedig folyamatosságot. Zétényi Zsolt a Szent Korona-tanról kifejtette: az angol joguralomhoz és a német jogállamiság eszméjéhez hasonlatos, és alapelve az, hogy nem az emberek önkényének hanem a törvényeknek vagyunk alávetve.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ