Július 22-én az Országgyűlés Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt megválasztotta alkotmánybírónak. Így két év után ismét tizenegy tagúvá bővült a testület. Az alábbiakban az elmúlt két évtized bíróválasztásainak történetének összefoglalása olvasható.
Az Országgyűlés 1989 őszén az Alkotmánybíróság első öt tagjának jelölésére tizenegy tagú jelölőbizottságot állított fel, amibe az MSZP négy, további öt párt (a Fidesz, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt és az SZDSZ) egy-egy, míg a függetlenek két tagot delegáltak. Ez a bizottság tett javaslatot a parlamentnek az öt alkotmánybíró személyére, mégpedig oly módon, hogy az MSZP és az ellenzéki pártok két-két, a függetlenek egy bírót jelöltek. 1989. november 23-án az Országgyűlés megválasztotta Ádám Antalt (308) és Kilényi Gézát (293), a szocialisták két jelöltjét, Sólyom Lászlót (297) és Zlinszky Jánost (298), az ellenzék jelöltjeit, valamint a független jelöltet, Solt Pált (305). 1990. július 2-án az Országgyűlés többpárti konszenzussal öt újabb bírót választott: Herczegh Gézát (289), Lábady Tamást (289), Schmidt Pétert (290), Tersztyánszky Ödönt (294) és Vörös Imrét (289). Pár héttel később a testület tagja lett Szabó András (259) is, aki az időközben legfelsőbb bírósági elnöknek választott Solt Pál helyét foglalhatta el.
1993. május 31-én tízről kilencre csökkent a létszám, miután Herczegh Géza a hágai Nemzetközi Bíróság tagja lett. A parlament választás helyett az Alkotmányt módosította: tizenegyre redukálták a bírák létszámát. Eredetileg három egymást követő időpontban, három különböző összetételű Országgyűlés öt-öt, összesen tizenöt bírót választott volna meg. Hiába csökkentették tizenötről tizenegyre a bírák számát, az Alkotmánybíróság egészen 1997 nyaráig nem volt teljes létszámú. 1996. december 27-én Schmidt Péter betöltötte a 70. életévét, így lejárt a mandátuma.
1996 novemberében a parlament az ellenzék által jelölt személyt, Bruhács János nemzetközi jogászt nem választotta meg (a szükséges 258 szavazat helyett 202-őt kapott). A két alkotmánybíró-jelölt közül csak az MSZP jelöltje, Holló András szerezte meg a szükséges szavazatmennyiséget (269).
Először 1997 júniusában érte el a testület az Alkotmányban rögzített létszámát, amikor is a parlament hatpárti konszenzussal megválasztotta Bagi Istvánt (284) és Németh Jánost (304) az Alkotmánybíróság tagjának.
1998-ban nagy változások történtek: február 19-én Szabó András, március 7-én pedig Zlinszky János töltötte be 70. életévét, így távozniuk kellett a testületből. A helyükre márciusban az ellenzék jelöltje, Erdei Árpád (265) és az MSZP által támogatott Kiss László (275) került. 1998 novemberében három alapító kilencéves mandátuma is lejárt: Ádám Antalé, Kilényi Gézáé és Sólyom Lászlóé. Decemberben a megüresedett alkotmánybírói székekbe az MSZP jelöltje, Czúcz Ottó (344), a Fidesz és az MDF támogatottja, Strausz János (327) és a konszenzussal jelölt Harmathy Attila (344) ült.
1999 nyarán újabb három alkotmánybíró távozott megbízatása lejártával: Lábady Tamás, Tersztyánszky Ödön és Vörös Imre. A parlament gyorsan megtalálta az utódokat: alkotmánybíró lett az MSZP által jelölt Bihari Mihály (261), a Fidesz, az MDF és az FKGP közös jelöltje, Tersztyánszkyné Vasadi Éva (287) és a konszenzusos jelölt, Kukorelli István (307).
2003. július 31-én Németh János megbízatása járt le, mert betöltötte 70. életévét. 2004. április 30-án Czúcz Ottó mondott le mandátumáról, mivel a luxemburgi Elsőfokú Bíróság bírói posztjára jelölték (ezt a mandátumát idén nyáron újabb hat évvel meghosszabbították). 2004. december 23-án Strausz János lett hetvenéves. 2005. szeptember 26-án a parlament megválasztotta az MSZP és az SZDSZ jelöltjét, Bragyova Andrást (355), valamint a Fidesz és az MDF által támogatott Kovács Pétert (359).
2005. november 12-én járt le Holló András mandátuma, akit november 14-ével újraválasztottak (323). Ekkor került be a testületbe Balogh Elemér (333) is. Előbbit a koalíció, utóbbit az ellenzék jelölte.
2006. február 23-án Tersztyánszkyné Vasadi Éva töltötte be a 70. életévét. Megüresedett helyét február 24-étől Paczolay Péter (354) foglalta el, akit ötpárti konszenzussal február 6-án választott meg alkotmánybírónak az Országgyűlés.
2006. június 17-én Bagi István, 2007. március 10-én Erdei Árpád és Kiss László mandátuma járt le. A három megüresedett helyre 2007. február 19-én március 19-i hatállyal az ellenzék által jelölt Trócsányi Lászlót (339) és a koalíció által jelölt Kiss Lászlót (327) március 11-i hatállyal választották meg. 2007. április 20-án Harmathy Attila töltötte be a 70. életévét. Az újabb két üres helyre 2007. április 21-étől az ellenzék által jelölt Lenkovics Barnabás (314) és a koalíció által jelölt Lévay Miklós (321) került.
2008. július 3-án járt le Bihari Mihály és Kukorelli István mandátuma, akiknek a helyére két évig nem választottak új alkotmánybírákat.
2010. július 22-én Országgyűlés alkotmánybírónak választotta Bihari Mihályt (271) és Stumpf Istvánt (265). Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra.
