Kriminológiai konferencia: megváltozott az emberek szubjektív biztonságérzete

2010.09.24. MTI

Az emberek szabadságvágya, biztonságérzete és a jogpolitika közötti összhang megteremtésére próbált igyekezett megoldást keresni az a konferencia, amelyet az Országos Kriminológiai Intézet fennállásának 50. évfordulója alkalmából szerveztek Budapesten.

A Szabadság, biztonság, jog (Freedom, Security and Justice) elnevezésű kétnapos rendezvény csütörtöki nyitóelőadásaiban a felkért előadók kétszáz hazai és külföldi jogtudós és jogalkalmazóval előtt a bűnmegelőzésről, a büntetőpolitikáról és a gyermekkori kriminalitásról, valamint a büntetések hatékonyságáról, továbbá a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcok eredményeiről, okairól és hatásairól beszéltek.

Az előadók az uniós szabályozásokról, a nemzetközi egyezmények hatásairól szólva azon az állásponton voltak, hogy több rendelkezés is alkalmazhatatlan a gyakorlatban, és a folyamatos bírálatok ellenére sem történik változás. Példaként említették a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó, a számítógépes azonosító címeket összegző adatbázist, amelyet az internetszolgáltatóknak kell tárolniuk. Már a rendelkezés öt év utáni felülvizsgálata előtt bebizonyosodott, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis annyi adat gyűlt össze, hogy azt képtelenség átvizsgálni. A jogszabály-alkalmazást több uniós tagállam, köztük Magyarország is bírálta.

A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni "hadviselésről" szólva Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta: nincs teljes biztonság, csak a biztonságérzetre vonatkozó illúziók vannak. A fegyveres fellépések csak a terrorizmus egyes hatásaira lehetnek megfelelő lépések - fűzte hozzá.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint integrálni, és rövid időn belül együttműködésre kell kényszeríteni a tudományágakat, így a kriminológusoknak, biztonságpolitikai és gazdasági szakembereknek, szociális munkásoknak együtt kell megoldásokat keresniük.

A szakember szerint megbukott az a típusú társadalmi integráció, amely a kultúrák egymás mellett élést szorgalmazza, ezért inkább az együttélésre kellene törekedni.
Példaként említette azokat a londoni terrortámadásokat, amelyeket olyan férfiak követtek el, akikből egy három hónapos vallási kurzus során ki tudták törölni az óvodában és iskolában elsajátított értékrendet.

Tálas Péter előadásában a médiát is felelőssé tette a terrorizmus elleni küzdelem sikertelenségéért, azt hangsúlyozva, hogy nem várhatunk jelentős javulást addig, amíg egy floridai pünkösdista lelkész Korán-égetési kísérlete nagyobb teret kap a híradásokban, mint Barack Obama amerikai elnök kijelentése, hogy nem az iszlám vallás támadta meg az Egyesült Államokat, hanem az al-Kaida terrorszervezet.

Ulrich Sieber, a freiburgi Max Planck Intézet munkatársa arról beszélt, hogy "a bűnözés elleni háború" új dimenzióba lépett, új módszerekkel harcolunk, és az új elvárásoknak megfelelően a hangsúly inkább a megelőzésre helyeződik.

Hans-Jörg Albrecht, a freiburgi intézet igazgatója rámutatott: az objektív biztonság és az azzal kapcsolatos elvárások nem esnek egybe, sőt egyre inkább széttartanak, és emiatt a fenyegetettség érzése, a bűnözéstől való félelem az, amely végül a ténylegesen megvalósuló kriminálpolitikáról dönt.

Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: kettévált az emberek szubjektív biztonságérzete; miközben a bűnözés világszerte csökken, a félelem tőle növekszik, keményebb fellépést követelnek a kormányoktól - az egyre szigorodó jogszabályok, látványosnak tűnő intézkedések ennek az igénynek próbálnak megfelelni.

A magyar jogszabályok szigorításával kapcsolatban az MTI kérdésére azt mondta: vizsgálataik nem támasztják alá, hogy a szigorúbb büntetési tételek vagy a kisebb értékű szabálysértések miatti esetleges elzárások a bűnesetek számának csökkentését eredményeznék, mint ahogy az sem, hogy megváltozott volna a "bűnözői morál". Nem történik több erőszakos bűncselekmény, csak a médiában kap nagyobb teret - jegyezte meg a szakember, példaként említve, hogy az emberölések és a rablások száma évről-évre nemcsak Magyarországon, hanem a világ legtöbb országában csökkenő tendenciát mutat.

Bárd Petra, a kriminológiai intézet főosztályvezetője a félelmet nevezte a kulcsszónak, amelynek hatása mindenhová beszivárog, és ez alapján "a meglévő valós jogainkat fel kell áldozni egy vélt probléma oltárán". Ide sorolta a terrorizmus elleni küzdelem során alkotott jogszabályokat, amelyek lassan beszivárogtak a büntetőjogba, már érzékelhetők a közigazgatási jogban is, és attól tart, előbb-utóbb mindezeket akár azokra is alkalmazhatják, akik az utcán szemetelnek.

Megjegyezte: a köz- és magánszféra szorosan összefonódott, és a biztonságérzet megteremtésére, a bűnüldözésre komoly hatalmat és gazdasági erőt képviselő társaságok alakultak. A bűnmegelőzés hatékonyságát nem a büntetési tételek szigorítása szolgálja, hanem az, hogy egy bűncselekmény után elkerülhetetlenné váljon a büntetés - mondta.
 

  • kapcsolódó anyagok
KRIMINOLÓGIA
TERRORIZMUS