A krasznogorszki Crocus City Hall koncerttermében történt pénteki terrortámadást követően az Orosz Állami Duma (népképviseleti és törvényhozó szerv) napirendjére tűzte a halálbüntetésre vonatkozó moratórium feloldásának megvitatását – írta meg szombaton a RTVI orosz hírportál.  A négy fegyveres által végrehajtott mészárlásnak 137 halálos áldozata van, közülük három gyermekkorrú. A nyilvántartott sebesültek száma 182.

Az orosz elnök és szövetségesei határozott álláspontja az orosz emberek védelmében

“Az orosz törvényhozás március 26-i plenáris ülésének fő napirendi pontja a halálbüntetés kérdésének megvitatása lesz” – nyilatkozta újságíróknak Vlagyimir Vasziljev, az Egységes Oroszország kormánypárt frakciójának vezetője. “Olyan döntést fogunk hozni, amely megfelel az orosz társadalom elvárásainak” – tette hozzá.

Mihail Seremet, a Duma Biztonsági és Korrupcióellenes Bizottságának tagja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek elmondta:Kezdeményezni fogjuk a terroristák halálbüntetésének visszavezetését az orosz büntetőjogba, mert esetükben semmilyen egyéb szankció nem lehet célravezető. Nincs elfogadható indok és mentség a terrorizmusra” – hangsúlyozta a képviselő.

“A terrorizmus bűntette nem bocsátható meg, így nem is évülhet el. A terroristák nem gondolkodó emberek, hanem egy irányított mechanizmus robotszerű végrehajtói. Tettükre kizárólag a halálbüntetés a megfelelő válasz” – hangsúlyozta Natalja Poklonszkaja, az orosz főügyész tanácsadója.

Maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta a terrortámadást követően. “A Krokusz Sziti Hall kulturális központban elkövetett bűncselekmény minden elkövetője, szervezője, megrendelője és segítője el fogja nyerni méltó büntetését. A terroristákra megtorlás és feledés vár” – fogalmazott szombaton sugárzott televíziós üzenetében. Közölte továbbá, hogy Oroszország minden régiójában „különleges intézkedéseket vezettek be”, „megakadályozandó, hogy a mészárlás mögött álló személyek újabb bűncselekményt kövessenek el”.

Az elnök vasárnapra nemzeti gyásznapot hirdetett.

Halálbüntetés Oroszországban

Oroszországban 1997 óta, vagyis az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. – halálbüntetés eltörléséről szóló – jegyzőkönyvének aláírása óta nem alkalmazzák a halálbüntetést. Az Állami Dumának 1999 májusáig kellett volna ratifikálnia a dokumentumot, de ezt azóta sem tette meg.

1999 februárjában az Alkotmánybíróság moratóriumot vezetett be a halálbüntetésre, majd tíz évvel később kifejtette, hogy ez idő alatt „megalakultak a halálbüntetés elkerülésének jogának stabil garanciái”.

Jelentős oroszországi terrortámadások után többször is felmerült már a halálbüntetés visszavezetésének kérdése. Az ukrajnai katonai művelet hátterében ezek a megbeszélések új szintre léptek. 2022 júniusában az Alkotmánybíróság elnöke, Valerij Zorkin kijelentette hogy a moratórium elutasítása „nagyon rossz jelzés lenne a társadalom számára”. Zorkin hangsúlyozta továbbá, hogy a moratóriumot csak új alkotmány elfogadásával lehet feloldani. Andrej Loginov igazságügyminiszter-helyettes szerint, “a halálbüntetésre vonatkozó moratórium eltörlése gyakorlatilag kizárt Oroszországban”.

2024 februárjában Mihail Barscsevszkij ügyvéd az RTVI-nek azt mondta , hogy az Alkotmánybíróságnak a halálbüntetés elfogadhatatlanságáról szóló határozatát nem lehet törvénnyel törölni vagy felülírni, „ezért nem lesz halálbüntetésünk”.

Jelenleg a halálbüntetést az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének öt cikke említi lehetséges büntetési nemként – így a súlyosbító körülmények között elkövetett gyilkosság, a népirtás, az állami vagy közéleti személyiség, illetve az igazságszolgáltatást vagy előzetes nyomozást végrehajtó személy, valamint a rendvédelmi tiszt életének kioltása tényállások.