Tudatos márkavédelemmel a hamisítók ellen – A Bird & Bird Ügyvédi Iroda és a VPOP közös sajtókonferenciája

2010.10.11. Jogi Fórum / Lakatos Márk

Az előző három évben megnégyszereződött a hamisított termékek értéke, a vámhatósági eljárás során lefoglalt hamis áruk mennyisége tíz év alatt a tízszeresére nőtt. A számok tükrében kétségtelen, hogy a hamisítás óriási, külön „iparággá” nőtte ki magát. E tendencia következményeiről, hatásairól és a hamisítás ellen tehető lépésekről tájékoztatott a Bird & Bird Ügyvédi Iroda és a VPOP szeptember 30-án.

Számok tükre

A 2008 októberében az Egyesült Államokban bevezetett amerikai állami bankmentő csomag, a TARP (Troubled Asset Relief Program) 700 milliárd dollár állami támogatást nyújtott a csődközelben járó amerikai bankszektor egyes szereplőinek. Mindez természetesen csak viszonyítás tekintetében fontos: míg 2007-ben 250 milliárd dollár értékben hamisítottak terméket, 2010-ben világszinten már 900 milliárd dollárra becsülik a termékhamisítók áldatlan tevékenységéből származó károkat. A számok tükrében tehát a termékhamisítás óriási iparág: egymaga nagyobb értéket képvisel, mint az eddigi legnagyobb bankmentő csomag, vagy ugyanakkorát, mint az USA 2008-as katonai költségvetése. Más források szerint Kína hazai össztermékének 8%-át teszi ki.

A fenti összegek természetesen a termékhamisítás ténye miatt bekövetkező hatósági költségeket, az adókiesést és egyéb, járulékos költségeket is magukban foglalnak – évente hozzávetőlegesen 100 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unió területén belül a termékhamisítás miatt.

Egyenes arányok

A vámeljárás során a hamisítványok lefoglalásának száma egyenes arányban növekszik a termékhamisítás öngerjesztő folyamatával (2006 és 2009 között itthon 413%-os növekedés volt megfigyelhető a vámhatósági eljárások számában) – ennek tükrében evidenciaként hat, hogy nincs érintetlen terület. Magyarországon 2002 és 2009 között évi 18 ezerről 31 ezerre, vagyis 73,5%-os növekedést produkálva emelkedett a szellemi tulajdont sértő bűncselekmények száma, szemben azzal a ténnyel, hogy az összes bűncselekmény aránya 6%-kal, 420 ezerről 394 ezerre csökkent ugyanezen a perióduson belül.

A termékhamisítás tehát mindenütt jelen van – gyakorlatilag nem létezik olyan termék, aminek ne lenne hamisítványa. Akadnak azonban olyan termékcsoportok, ahol jelentősen felülreprezentált a hamisítványok aránya. A leginkább fertőzött termékek a dohányipar, a gyógyszeripar, a divatáruk és az elektronikai iparág termékei.

Counterfeit Ltd.

Érdekes mechanizmussal operál a hamisító a hamis terméket vásárló fogyasztó tekintetében: elsődleges, avagy másodlagos piacra is szánhatja a hamisítványt. Az elsődleges piac jellemzője, hogy a vásárlók vagy fogyasztók itt megtévesztettek – abban a hitben vásárolják meg a szóban forgó terméket, hogy az eredeti, míg a másodlagos piac fogyasztója nem is tekinti hamisnak az adott árut. Hogy elsődleges vagy másodlagos, valójában a bűnmegelőzés tekintetében fontos szempont, az viszont mindkét esetben igaz, hogy a fogyasztó a hamis termék vásárlásával közvetlenül a hamisítót, közvetetten pedig a worldwide termékhamisítási ipart támogatja.

Nyomokban mogyorót tartalmazhat

A ruházati termékek, a cipők, táskák, ékszerek és egyéb hasonló természetű hamisítványok leggyakoribb elosztóhelye a Közel-Kelet. A hamisított elektronikai termékek, mobiltelefonok, számítógépek és alkatrészeik mindenhol előfordulhatnak (nincs kifejezett tendenciájuk vagy előfordulási helyük) – a hamisítás során gyakorlatilag életveszélyessé válhat a használatuk, mivel bevizsgálás és egyéb, a nem hamis termékek mindegyikét érintő fogyasztóvédelmi vizsgálat hiányában nem felelnek (nem is felelhetnek) meg a nemzetközi (leggyakrabban európai uniós) szabványoknak. További csoportot alkotnak a különböző játékok, ezek gyermekekre különösen veszélyes alkatrészeket, anyagokat tartalmazhatnak: hatósági vizsgálat hiányában semmi nem garantálja az érintésvédelmi (áramütés), vegyi (nyálban oldódó festékanyag) vagy éppen tűzvédelmi (fokozott túlhevülés) biztonságot. Hatalmas biztonsági kockázatot jelent a járműalkatrészek hamisítása.

Mégis, a hamisítás a legnagyobb mértékben az úgynevezett gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) piacán van jelen. A dohányáru, az alkoholos italok, a kozmetikai termékek piacának érdekessége, hogy a hamisítványok nagy része a boltok polcain hozzáférhetők.

A hamisítóknak ugyanakkor a gyógyszerpiac hozza a legnagyobb bevételt. A hamisítás teljes piaci forgalma ebben az iparágban becslések szerint 75 és 200 milliárd dollár között van évente, 2005 és 2007 között 628%-kal nőt a vámhatósági eljárás során lefoglalt gyógyszerek száma. Csak 2009-ben világszerte 800 hamis gyógyszermárka jelent meg – elsősorban az internetes terjesztésnek köszönhetően. A gyógyszerhamisítás morbiditását jelzi az a tény, hogy az egészségre kifejezetten káros termékek évente 100 ezer halálos áldozatot szednek. Csak ez az iparág évi 500 milliárd euró adókiesést jelent az Európai Unióban, s 77 millió európai kockáztatja életét azzal, hogy hamis gyógyszert vásárol.

Tranzitszállítmányok

Felmerül a kérdés: hogyan jut be egy ország területére – és kerül ott forgalomba az adott hamis termék? A tranzitszállítmányok kapcsán jogértelmezési kérdés tárgya, hogy az adott országba (nemzetközi vámokmánnyal rendelkező fuvarozón keresztül) érkező szállítmányok lefoglalhatók-e, amennyiben a vámhatóság észleli a szállított termék hamis voltát? Az uniós vámfigyelési rendelet hatálya kiterjed ugyan ezekre a szállítmányokra, viszont a nemzeti hatóságoknak mérlegelniük szükséges, hogy van-e az adott áruval kapcsolatban forgalomba hozatali szándék az adott országhatáson belül. Amennyiben nincs, úgy a következő etap faladata ezt mérlegelni.

Fogyasztók és vállalatok

A hamisítás mértéke és gátlástalan volta egyre növekszik, a márkák értéke egyre jelentősebb, a hamisítás ténye pedig egyre inkább rontja az eredeti márkába vetett bizalmat. Mit tehetnek a vállalatok, és mi a fogyasztók dolga e tekintetben? Első – és egyelőre egyetlen – lépés a piaci szereplők részéről a tudatos márkavédelem és az összehangolt stratégia a hamisítók elleni küzdelemben, továbbá a hatóságokkal történő szoros együttműködés.

A fogyasztó reszortja pedig a nyitott szem és az ezzel jó esetben együtt járó éleslátás, hogy soha ne kerüljön a kosárba olyan kamera, mint amilyet e sajtótájékoztatón rögtönzött „termékbemutatón” láthattunk – ami LCD-kijelző helyett kihajtható, egyszerű szürke dobozt rejt magában. De még koreai gyártmányú Rubik-kocka se.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
ÜGYVÉDSÉG
BŰNMEGELŐZÉS
VPOP