Az ágazat vezetése ebben az esetben is szakított a korábban megszokott parancsvezérelte egészségpolitikával, s tabukat ledöntve az otthonszülés kapcsán több esetben is sajtónyilvános egyeztetéseket folytatott az érintett szakmai és a civil szervezetekkel.
Az eredmény jól példázza azt, hogy az egészségügy jelenlegi helyzetében, nehéz problémák kezelésében is csak a párbeszéd hozhat megoldást.
A tervezet szerint az intézeten kívüli szülészeti ellátást csak működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat, ami annyit jelent, hogy a szülés történhet a várandós nő otthonában, vagy bármely más helyszínen, amennyiben az megfelel a tervezet szerint meghatározott higiénés körülményeknek és onnan a szülő nő háttérkórházba szállítása 20 percen belül megoldható. A tervezet nem szűkíti le az otthonszülés fogalmára az ellátást, hanem lehetőséget ad úgynevezett születésházak létrehozására is.
Szülést szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy szülésznő, illetve Európai Unióban elfogadott végzettségű bába vezethet le. Két olyan személy egyidejű jelenléte mindenképpen szükséges, aki rendelkezik újszülött-, továbbá felnőtt újraélesztés tanfolyami bizonyítvánnyal.
A várandós személynek megfelelő tájékoztatás után a 36. hétig kell döntenie arról, hogy az intézményen kívüli szeretne szülni. Döntését az általa kiválasztott felelős személynek dokumentálnia kell.
Dokumentálni kell azt is, hogy a védőnő és a háttérkórház értesítve lett.
A terhesgondozásnak a jelenleg működő rendszerben kell történnie.
A felelős személynek végig kell kísérnie a szülés folyamatát és a szakma szabályai szerint kell eljárnia az anya és az újszülött ellátásában.
A felelős személynek gondoskodnia kell az anti-D ellenanyag felírásáról, beszerzéséről és szükséges beadásáról, ellenőriznie kell a higiénés feltételeket, és dokumentációs kötelezettsége van a szülés alatt és utána, valamint igazolnia kell a szülés tényét.
A felelős személy dönt a háttérkórházba szállításról: bekísérési és dokumentáció-átadási kötelezettsége van. Ha nem áll fenn olyan kórállapot, amely a kórházba szállítást előzetesen szükségessé tenné, de a szülés közben fellépő komplikáció jellege életet, vagy egészséget súlyosan veszélyeztető, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor is fennáll a beszállítás kötelezettsége. Amennyiben előre nem látható ok esetén a háttérkórházba történő beszállítás akadályozott, akkor bármely más kórházba is be lehet szállítani a szülő nőt és az újszülöttet.
A felelős személynek értesítenie kell a védőnőt, el kell végeznie az újszülött vizsgálatát életének az első órájában, biztosítania kell az újszülött és az anya felügyeletét a szülést követő 6 órán keresztül, majd további négy napon át naponta kell ellenőriznie őket.
A gyermekorvosi vizsgálatot 24 órán belül kell elvégeznie. A BCG oltás beadását és a veleszületett anyagcsere betegségek szűrővizsgálatait a házi gyermekorvos intézi.
A védőnőnek szülést követően 3 napon belül meg kell látogatnia az anyát és az újszülöttet, és meg kell győződnie a fenti intézkedések megtörténtéről. Ez egy plusz biztonsági elem a tervezetben.
Az ellátás nem finanszírozott esetnek minősül e jogszabályban meghatározott házi gyermekorvosi, védőnői, továbbá háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatás kivételével.
A rendelet-tervezet mellékletei részletesen szabályozzák az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és kizáró okait, a kórházba szállítás indikációit valamint a tárgyi és higiénés feltételeket.
A rendelet- tervezetet az államtitkárság még az idén közigazgatási egyezetésre küldi, és várhatóan április elején lép életbe.
