Január 24-én hétfőn egy konferenciával kezdődik megaz Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó, előzetes Nemzeti Intézkedési Tervről szóló kormányzati konzultációsorozat – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. A végleges tervet a kormány áprilisban nyújtja be az Európai Bizottságnak.

A tárca tavaly november 12-én közölte, hogy benyújtotta az Európai Bizottságnak (EB) az Európa 2020 Stratégia magyar vállalásait tartalmazó előzetes Nemzeti Intézkedési Tervet (NIT), amely tartalmazza, hogy az ország a stratégia kiemelt céljainak eléréséhez milyen számszerű célkitűzések teljesítését vállalja 2020-ig. A minisztérium akkor jelezte azt is, hogy egyben széleskörű konzultációt indít, melynek célja a végleges Nemzeti Intézkedési Terv egyes pontjainak társadalmi szintű megvitatása. A végleges Nemzeti Intézkedési Tervet pedig a társadalmi konzultációt követően, 2011 áprilisában nyújtja be a kormány az EB-nek.

Az Európai Tanács (ET) 2010 júniusában indította útjára Európa 2020 Stratégiát, amelyhez a tagállamok évente nyújtanak be nemzeti intézkedési tervet. A kormany.hu oldalon elérhető terv szerint Magyarország legfontosabb vállalása a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása, a foglalkoztatás bővítése.

A Nemzeti Intézkedési Terv bemutatja a magyar gazdaság fejlődését leíró középtávú makrogazdasági pályát, illetve a magyar gazdasági növekedést fékező legfontosabb strukturális szűk keresztmetszeteket és az azok kezelésére tervezett kormányzati intézkedéseket. A kormány vállalásai és a 2011-es adóátalakítás hatásait is figyelembe vevő normatív pálya az idei 3 százalékos GDP növekedést követően jövőre 3,5, 2013-ben pedig 5 százalékos bővülést tartalmaz, 2014-ben 5,2 százalékos, 2015-ben pedig 5,5 százalékos növekedéssel számol.

A terv emellett ismerteti az európai szintű kiemelt célokhoz kapcsolódó magyar nemzeti vállalások számértékét, és előzetesen vázolja a számszerű célkitűzések teljesítése érdekében a magyar kormány által tervezett legfontosabb intézkedéseket, kitér azokra az általánosan elfogadott horizontális és módszertani kérdésekre, amelyek figyelembe vétele megkerülhetetlen a tervezés és végrehajtás során.