Megtörtént a harmadik uniós energiacsomag törvényi szintű átültetése a magyar jogrendbe

2011.03.18. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Az Országgyűlés 2011. március 16-án, számottevő többséggel fogadta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium T/1941 sz. törvény-előterjesztését és a kapcsolódó módosító indítványokat.

A képviselők által elfogadott szabályozás többek között végrehajtja az ún. harmadik európai uniós energiacsomag magyar jogrendbe történő törvényi szintű átültetését, kiterjeszti a központi árfelügyeletet és ármegállapítást a távhőszolgáltatásra, és megteremti a lehetőségét egy új kötelező átvételi rendszer kialakításának.

A harmadik uniós energiacsomag legfontosabb elemei a villamosenergia-ipari és földgázipari rendszerirányító társaságok tulajdonosi szétválasztására vonatkozó rendelkezések. Az irányelvek úgy rendelkeznek, hogy amennyiben 2009. szeptember 3-án az átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkező vállalkozás egy vertikálisan integrált társaság része, a tagállamoknak lehetőséget kell adni a tulajdonjogi szétválasztásra, valamint az ellátási és termelési érdekektől független rendszerüzemeltető létrehozására (Independent System Operator, ISO), vagy a független átvitelirendszer-üzemeltető (Independent Transmission Operator, ITO) közötti választásra. Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény életbe lépését követően ennek megfelelően biztosítja mindhárom szétválasztási modell átültetését az ágazati jogszabályokba. Nem írja elő ugyanakkor egyik modell másikkal szembeni elsőbbségi kötelező alkalmazását, hanem lehetővé teszi, hogy az érintett vállalkozások válasszanak a három szétválasztási modell közül.

A jogszabály rendelkezik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelv teljes átültetéséről is.

A törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok elfogadásával az Országgyűlés döntött a kötelező áram átvételi (kát) rendszer átalakításának kompromisszumos megoldásáról. A kát-rendszeren belül a biomassza- és a földgázalapú kapcsoltenergia-termelők esetében olyan új támogatási rendszer bevezetésére kerül majd sor, amely nem a villamosenergia-termelést és -átvételt fogja támogatni, hanem a hőtermelést. Ezzel megszüntethető az a gyakorlat, miszerint egyes kapcsoltenergia-termelők az általuk előállított energia után járó többletbevételek egy részét extraprofitként könyvelték el. A jelenlegi kát-rendszeren belül minden egyéb megújuló alapú energiatermelés támogatása 2011 végéig változatlan marad. Az új zöld hő- és áramátvételi rendszer várhatóan 2012. január 1-jétől lép hatályba. A szükséges részletszabályozást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határidőre elkészíti.

Szintén egy, a törvénytervezethez benyújtott és elfogadott bizottsági módosító javaslat rendelkezik – a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott, a rezsikiadásokkal kapcsolatos elképzelésekkel összhangban –a távhőárak megállapításának miniszteri hatáskörbe rendeléséről. A jövőben az energiaügyekért felelős miniszter lesz jogosult a távhőárak megállapításáért és kihirdetéséért. Magyarországon 93 településen, közel 650 ezer háztartásban működik távfűtéses rendszer. Az árszabályozás változtatásának célja, hogy a távhőszolgáltatás egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, a többi vezetékes energiahordozóhoz hasonlóan az állam erős szerepvállalása mellett, az ellátás biztonságát növelve, a fogyasztók érdekét szolgálva valósuljon meg és működjön a jövőben. A központi, egységes távhő-árszabályozással csökken a lakosság kiszolgáltatottsága.

A lakossági távhőszolgáltatás díjait, továbbá a távhőszolgáltató részére értékesített hőenergia árait a Magyar Energia Hivatal készíti majd elő. Ennek felhasználásával határozza majd meg az energiaügyekért felelős nemzeti fejlesztési miniszter a lakossági távhőszolgáltatás díját. Ugyanakkor a miniszteri ármegállapító rendeletében nem szabályozott díjfizetési feltételeket a helyi sajátosságok alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják. A távhőszolgáltatás csatlakozási díját is az önkormányzatok határozzák majd meg. A megyei (fővárosi) kormányhivatalok feladata lesz ellenőrizni, hogy a miniszteri rendelettel ellentétes helyi rendeleti előírások hatályon kívül helyezése vagy módosítása megtörtént-e. Az első miniszteri rendelet hatályba lépéséig a jelenleg alkalmazott árak maradnak érvényben.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
ENERGETIKA