Zöldebb energiaadót javasolt Brüsszel

2011.04.14. BruxInfo

Az uniós szinten egységes minimum energiaadó környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontú átalakítására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság.

A felvázolt strukturális változtatások véget vetnének annak a gyakorlatnak, miszerint a minimum adószintet energiatermékekre állapítják meg, függetlenül azok eltérő energiatartalmától és környezeti hatásukról. Ez a rendszer a Bizottság szerint ahhoz vezetett, hogy egyes energiatermékekre, főleg a szénre és a dízelolajra, a tagországok többségében mára indokolatlanná vált kedvező tarifa van érvényben.

„Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a leginkább környezetszennyező energiafajtákra a legkisebb az adó. Ez ellentmond az uniós klímavédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseknek” – így a Bizottság szerdai közleménye, példaként említve a szenet. A bioüzemanyagként használt etanol adója ugyanakkor a legmagasabb.

Amint arról a BruxInfo a javaslat egy korábbi tervezete alapján már beszámolt, a Bizottság két komponensre szeretné bontani a minimum energiaadót 2013-tól:

  • egy egységes, kibocsátott széndioxid-tonnánként 20 eurós karbonadóra,
  • valamint egy energiatartalomra épülő összetevőre, amely különböző lenne az üzemanyagokra és a fűtőanyagokra – az utóbbi lenne a Bizottság szerint az energiahatékonysági összetevő.

Üzemanyagoknál a 2013-tól kezdve fokozatosan növekvő energiakomponens 2018-ra elérné a €9,6/GJ szintet, míg fűtőanyagoknál ez az érték €0,15/GJ lenne.

A tagállamok a minimum szint felett továbbra is saját hatáskörben állapítanák meg az adó mértékét. Ami azonban a szerkezetet illeti, alapszabályként azt javasolja a Bizottság, hogy idővel a teljes adóra nézve be kell vezetni a kétkomponensű rendszert. Erre az üzemanyagoknál 2023-ig kapnának átmeneti időt az EU-országok. Ez a Bizottság szerint véget vetne annak a mostanra már elavult tagállami gyakorlatnak, hogy kedvező adókon keresztül egyes fosszilis üzemanyagokat – mint pl. a dízelolaj – támogassanak.

Mivel a minimumadó kivételével az adózás nincs közösségi hatáskörben, a szerdai javaslatnak a tagországok egyhangú támogatására lesz szüksége ahhoz, hogy az energiaadóról szóló hatályos irányelvet a vázoltak szerint módosítsák.

Ami a dízelolajra vonatkozó minimumadót illeti, a Bizottság számításai szerint a 2013-tól bevezetésre javasolt két összetevős rendszer azon országokban eredményezne emelkedést, ahol a minimumadó jelenleg nem éri el a literenkénti 0,414 eurót. Egy januári bizottsági összesítés szerint ezek közé az országok közé tartozik Bulgária, Dánia, Spanyolország, Ciprus, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Finnország.

A dízelolajról általában véve úgy gondolkodik a Bizottság, hogy indokolatlan az árát alacsonyabban tartani az ólommentes benzinénél, tekintve, hogy a dízelolajnak nagyobb az adott mennyiségre jutó széndioxid-kibocsátása.

Ami a fűtőanyagokat illeti, a Bizottság a szociális szempontokat úgy kívánja érvényesíteni, hogy lehetőséget kínál a tagországoknak a lakossági felhasználású mennyiségek teljes mentesítésére mindkét adókomponens alól, mégpedig az összes fűtőanyag tekintetében. Jelenleg az országok lakossági fűtésre szolgáló földgázra, szénre és villamos energiára alkalmazhatnak nullás minimum adókulcsot.

Magyarország – nyolc másik tagországgal egyetemben – abban a kedvezményben is részesülhet, hogy a fűtőanyagokra a CO2-összetevőt csak 2020-tól kell alkalmaznia. Ezt annak elismeréseként javasolja a Bizottság, hogy ezen országok eleve alacsonyabb széndioxid-kibocsátási szintről indulnak, mint a többiek

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
ENERGETIKA