Baloldali lázadás a gazdasági csomag EP-szavazásán

2011.04.20. BruxInfo

Több mint négy órán át tartó szavazási procedúra során az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága elfogadta a gazdasági kormányzás megerősítésére hivatott „hatos” jogszabályi csomagról készült jelentéseket.

Kétségessé vált ugyanakkor a Tanáccsal a tárgyalások eredetileg szerdára meghirdetett megkezdése, miután a szocialisták, a baloldal és a zöldek kollektíven az egyik kulcsfontosságú jelentés ellen szavaztak.

Maratoni hosszúságú, több mint négy órát igénybe vevő és 1700 módosító indítványt érintő szavazást követően az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága elfogadta kedden este a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hat jogszabályról készült jelentést. Az eredményt ugyanakkor viszonylagossá teszi az, hogy az EP második legnagyobb frakciója, a Szocialisták és Demokraták, valamint az európai zöldek egységesen a csomag talán legfontosabb jelentése ellen szavaztak, miután a gazdasági növekedés szempontját hangsúlyozó módosító indítványaikat egytől-egyig leszavazták.

Elisa Ferreira, a hat közül az egyetlen szocialista jelentéstevő utólag a BruxInfónak nyilatkozva azt mondta, hogy a negatív szavazat fényében pártcsoportja nem lát lehetőséget a háromoldalú (EP, Bizottság és Tanács közötti) egyeztetés megkezdésére a jogszabályi csomagról, aminek egyébként már az időpontját is kitűzték szerdán délután 3 órára. A parlamenti szakbizottság a patthelyzet feloldására reggel 9 órára újabb ülést hívott össze, és amennyiben nem sikerül dűlőre jutni, akkor az elnökök konferenciájának kell meghoznia a döntést, már májusban, a húsvéti szünetet követően. A halasztás rossz hír lenne a magyar elnökség számára, amely június végéig tető alá szeretné hozni a megállapodást a gazdasági kormányzás mélyreható reformjáról. Ferreira azonban hangsúlyozta, hogy a kialakult szokásjog értelmében a Parlament nem kezdhet tárgyalásokat a Tanáccsal jogszabályok első olvasatban történő elfogadásáról, ha azt az EP meghatározó frakcióinak egyike nem támogatja. Márpedig a szocialista a második legnépesebb csoporttal rendelkezik a képviselőtestületben.

A szocialisták ellenkezésének fő oka, hogy néppárti és liberális kollégáik nem szavazták meg azokat a baloldali módosító indítványokat, amelyek a szerintük túlzottan a költségvetési fegyelmet erőltető tanácsi megközelítés kiegyensúlyozására egy sor olyan növekedésösztönző kiadási tételt javasoltak, amelyeket pozitívan vennének figyelembe, amikor egy tagállammal szemben szankciókat mérlegelnének. Elisa Ferreira szerint ugyanakkor Corinne Wortmann-Kool, holland néppárti képviselő költségvetési felügyeletről és koordinációról készült jelentésében ezek a szempontok alig vannak jelen, jóllehet a jelentéstevő az EU2020 gazdasági stratégiát is bevette a hatos jogszabályi csomag ernyője alá. Wortmann-Kool a BruxInfo kérdésére éppen ezt nevezte az egyik témának, amiről a legkeményebb alkudozásra számít a kormányokat képviselő Tanáccsal.

Egy másik, ugyancsak a jelentésében szereplő javaslat lényegében eredeti formájában visszaállítaná a szankciók kvázi automatikus alkalmazását már a megelőző szakaszban azokkal az országokkal szemben, amelyek letérnek a költségvetési fegyelem útjáról. Az EP szakbizottsága ezért úgy foglalt állást, hogy a Tanács álláspontjával szemben már a stabilitási és növekedési paktum preventív szakaszában alkalmaznák a fordított többségi szavazást, ami azt jelenti, hogy a tagállamok minősített többséggel tudnák csak felülbírálnia a Bizottság javaslatát, különben az első pénzügyi szankciók már idejekorán életbe lépnének. Deauville-ben a német és a francia kormány éppen ezt az automatikus jelleget szüntette meg, amikor beiktatott egy pótlólagos lépcsőfokot az eljárásba, mielőtt a fordított minősített többségi szavazásra sor kerülne.

Az EP amellett, hogy jóváhagyta a Bizottság által javasolt és a Tanács által is elfogadott büntetési tételeket, egy teljesen új, a GDP 0,5 százalékának megfelelő pénzbírsággal szankcionálná azokat az országokat, amelyeket a jövőben a statisztikai adatok meghamisításán kapnak. A pénzbírságokból befolyt összegeket az állandó stabilitási mechanizmusba (ESM) utalnák a képviselők, ahelyett, hogy azt szétosztanák a mintaszerűen viselkedő országok között.

A Parlament szakbizottsága elfogadta azt a javaslatot, miszerint az államadósság GDP-arányosan 60 százalék feletti részének egy három éves időszak alatt évente öt százalékkal kell csökkennie, ám nagyobb rugalmasságot mutatva az öt százalékot a három év átlagára vetítené ki.

Az EP a francia liberális jelentéstevő, Sylvie Goulard javaslatára arra is felszólítaná a Bizottságot, hogy készítsen átfogó hatástanulmányt és elemzéseket az eurókötvény bevezetésének lehetőségéről. A jelentés eurókötvény helyett euró-értékpapírt említ. „A szankciók mellett ösztönzőkre is szükség van a költségvetési fegyelem erősítéséhez” – közölte Sylvie Goulard.

A Parlament ezen kívül növelné az Európai Bizottság ellenőrzési jogköreit az egész folyamatban és az átláthatóság jegyében kötelezővé tenné a különböző tanácsi döntések nyilvánosságra hozatalát is.

„Összességében az álláspontunk sokkal közelebb áll a Bizottságéhoz, mint a Tanácséhoz” – válaszolta a BruxInfo kérdésére Corinne Wortmann-Kool.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
GAZDASÁGI JOG
EURÓPAI UNIÓ