Még a pénzügyi szuperfelügyelet sem elég az üdvösséghez

2011.05. 3. BruxInfo

Nem szabad a pénzügyi felügyeletek mindenhatóságában bízni, ehelyett olyan szerkezetet kell kialakítani a bankrendszerben, ami a helyes magatartásra ösztönöz – szögezte le hétfőn egy parlamenti meghallgatáson Mervyn King, az Európai Rendszerkockázati Tanács egyik alelnöke.

A makrogazdasági szintű felügyeletért felelős Európai Rendszerkockázati Tanács (ERT) egyik alelnöke egy hétfői parlamenti meghallgatáson a túlzottan nagy méretük miatt minden áron megmentendő bankokat nevezte a legkomolyabb problémának, aminek megoldatlansága súlyos örökséget hagyhat a jövendő generációkra.

Mervyn King, aki az ERT alelnökség mellett a Bank of England kormányzója úgy vélte, hogy a „túl nagy ahhoz, hogy veszni hagyjuk” (too big too fail) jelenség az egyik fő kihívás, amivel az európai bankszektort a pénzügyi válság után stabilizálni kívánó döntéshozóknak meg kell majd birkózniuk. Példaként hozta fel Izlandot és Írországot, ahol szerinte felelőtlenül a GDP-hez képest túl nagyra hagyták hízni a bankszektort, amiért nagy árat kellett fizetniük, amikor mentőcsomagot kellett dobni a pénzügyi ágazatnak.

King szerint a probléma kezelésére olyan „válságkezelő rendszereket” (resolution regimes) kell létrehozni, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben az adófizetőknek kelljen állniuk a csőd szélére került bankokat. A Bank of England kormányzója ugyanakkor nem támogatja egy, a bankok előzetes befizetésein alapuló válságkezelő alap (resolution fund) létrehozását, amit egyébként kezdetben 27 nemzeti alap formájában a Bizottság hamarosan javasolni készül. King szerint ugyanis az ilyen válságkezelő alap megléte esetén nagy lenne a nyomás annak érdekében, hogy a bankoknak mentőcsomagot dobjanak, nem ösztönözve a pénzintézeteket a pénzügyi krízis kiváltásában fontos szerepet játszó magatartásformák, így a túlzott kockázatvállalás levetkőzésére. „Nem engedhetjük meg, hogy a nemzetközi bankok olyan nagyra nőjenek, hogy aztán bajba kerülésükkel lépéskényszerbe hozzanak bennünket” – közölte a brit főbankár.

A januárban létrejött Európai Rendszerkockázati Tanács alelnöke az új felügyeleti rendszer működése szempontjából kulcsfontosságúnak tartja, hogy az illetékesek ellen tudjanak állni a nagy pénzintézetek hatalmas lobbierejének. Úgy vélte, hogy nem szabad a pénzügyi felügyeletek mindenható erejében bízni, mert „korlátai vannak annak, amit az emberi felügyelet el tud érni”. Ehelyett olyan szerkezetet kell kialakítani a bankrendszerben, ami a helyes magatartásra ösztönöz.

Andrea Enria, a január 1-jén létrejött Európai Bankhatóság (EBA) elnöke a képviselők kérdésére válaszolva elmondta, hogy az EBA most kezdi az európai szintű banki stressz tesztekből beérkezett adatok összegzését. Egy szakértői csapatot állítottak fel, amelynek az lesz a feladata, hogy a következő hat hétben áttekintse az egyes bankok tűréspróbáinak eredményeit. Az Európai Rendszerkockázati Tanács másik alelnöke rámutatott, hogy először fordul elő az, hogy egy adott pénzintézet eredményeinek kiértékelését nem csak a nemzeti pénzfelügyeletek végzik. Enria szerint elvárás a tagállamokkal szemben, hogy még a banki stressz tesztek eredményeinek nyári publikálását megelőzően pénzügyi eszközökről gondoskodjanak a bankok esetlegesen szükségessé váró újratőkésítéséhez. A stressz teszten könnyűnek találtatott bankoknak az EBA vezetője szerint 6 hónapot adnának arra, hogy az illetékes pénzügyi felügyelettel megállapodjon a szükséges lépésekről. Az Európai Bankhatóság ezt követően megvizsgálná a meghozott intézkedéseket. Enria hozzátette, hogy számos bank már jó előre, a stressz tesztek elébe menve tőkeemelést hajtott vagy jelenleg is hajt végre.

Az olasz nemzetiségű felügyeleti főnök arra is rámutatott, hogy a mostani stressz teszteket pontosan olyan paraméterek alapján hajtják végre, mint annak idején az amerikaiakat.

Mervyn King nem tartotta szerencsésnek a banki stressz tesztek vizsgaként való beállítását. „Ez nem egy átment vagy megbukott kérdés. Én úgy tekintek a tesztekre, mint az európai szabályozói tevékenység rendszeres és folyamatos elemeire” – jelentette ki az ERT másik alelnöke.

A Bank Of England kormányzója bizakodásának adott hangot, hogy az EU-n belüli makrogazdasági rendszerkockázatok beazonosítását végző testület – amelynek élén az Európai Központi Bank elnöke áll, de tagjai a tagállami jegybanki elnökök, a pénzfelügyeleti hatóságok vezetői, és a Bizottság részéről Olli Rehn is – feladatához híven kész lesz figyelmeztetéseket és ajánlásokat intézni kockázatok esetén a tagállami hatóságokhoz. King abban látja a legnagyobb kihívást, hogy a testületben helyet foglaló személyek képesek lesznek-e minőségi ítéleteket mondani és politikai szinten meglesz a kellő eltökéltség a cselekvésre.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR