Megfelelő finanszírozás kell az Európa 2020 stratégia sikeréhez

A magyar elnökség munkája jó alapot teremtett arra, hogy 2011 második felében megindulhassanak az érdemi tárgyalások az Európai Unió többéves keretköltségvetéséről – jelentette ki Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár egy prágai konferencián 2011. május 6-án. Szerinte elfogadható szintű finanszírozás nélkül az EU nem tudja megoldani a Lisszaboni Szerződésből és az Európa 2020 stratégiából fakadó feladatait.

A magyar elnökség célja az volt, hogy levezesse az orientációs vitákat a főbb uniós szakpolitikák jövőjéről, ügyelve arra, hogy ezeknek a véleménycseréknek ne legyen közvetlen kihatásuk a pénzügyi aspektusokra és a költségvetési tárgyalások kimenetelére – emlékeztetett Győri Enikő az EU többéves keretköltségvetésének jövőjéről Prágában megrendezett konferencián.

Az államtitkár felidézte a magyar elnökség alatt elért eredményeket. Április 21-én a Tanács következtetéseket fogadott el a kohéziós politikáról. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jelentősen hozzájárult az Unión belüli területi különbségek csökkentéséhez, és fontos eszköze az Európa 2020 stratégia megvalósításának. Az Energiatanács február 28-i ülése is fontos következtetéseket hagyott jóvá, a Mezőgazdasági Tanácsban pedig a tagállamok nagy többsége támogatta az elnökségi következtetéseket, amelyekben hitet tettek a közös agrárpolitika (KAP) mint erős közös politika fenntartása mellett. Győri Enikő jelezte, hogy az elnökség júniusban záródokumentum elfogadását tervezi a Bizottság által előterjesztett, 2050-ig szóló energia-ütemtervről is.

A magyar EU-ügyi államtitkár kitért arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés megnövelte az Európai Parlament hatáskörét a többéves költségvetési keret kérdésében, így annak elfogadásához az EP egyetértése is szükséges. Győri Enikő közölte: a magyar elnökség - szoros együttműködésben a következő, lengyel-ciprusi-dán elnökségi trióval - megpróbál megfelelő módot találni az alapszerződés új rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazására, és erről tárgyalásokat is kezd az EP-vel, amint felhatalmazást kap erre az Állandó Képviselők Bizottságától (Coreper).

Magáról a többéves keretköltségvetésről szólva Győri egy alapvető ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egyfelől a Lisszaboni Szerződés és az Európa 2020 stratégia kibővítette az Unió feladatait, amelyeket nem lehet sikeresen megoldani elfogadható szintű finanszírozás nélkül; másfelől viszont a tagállamoknak költségvetési megszorításokat kell végrehajtaniuk. Magyarország számára ezért a többéves keretköltségvetés nagyságánál fontosabb az uniós források minél hatékonyabb felhasználása – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette azt is, hogy Budapest a hétéves költségvetési ciklus fenntartása mellett van, mert ez az időtáv elegendő a kohéziós politika és más fejlesztési programok középtávú tervezéséhez.

Az uniós költségvetés kiadási oldaláról szólva Győri Enikő kiemelte, hogy Magyarország a jelenlegi kétpilléres, erős KAP megőrzésében érdekelt, hiszen igazságtalan volna, ha az EU akkor fosztaná meg az új tagállamok gazdáit a támogatásoktól, amikor végre teljes mértékben igénybe vehetnék azokat. Ami a kohéziós politikát illeti, az államtitkár utalt arra, hogy annak az EU valamennyi régióját le kell fednie, de nem csak az Európa 2020 céljaira kell fókuszálnia: az úgynevezett tematikus koncentráció mellett a kevésbé tehetős tagállamok számára meg kell hagyni a lehetőséget arra, hogy sajátos igényeiket is figyelembe vehessék a fejlesztési programoknál.

Győri úgy vélekedett, hogy az energia- és klímapolitika céljait a hagyományos politikák eszközeivel, külön alapok létrehozása nélkül is el lehet érni. Az államtitkár elismerte, hogy több uniós forrásra van szükség a migráció területén, de hangsúlyozta azt is, hogy a külkapcsolatokra fordított kiadásoknál a földközi-tengeri térség mellett a Nyugat-Balkán és a keleti-európai régiók szükségleteit is számításba kell venni.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
KÖLTSÉGVETÉS