Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Már 15 valutaövezeti tag kell a paktumhoz

2012.01.10. BruxInfo

A költségvetési paktumról készülő kormányközi szerződés legújabb szövegtervezetében kilenc helyett már tizenöt eurózóna-tag jóváhagyásától teszi függővé a várhatóan március 1-jén aláírandó megállapodás hatályba lépését.

Két tárgyalási fordulón van túl az a 26 uniós tagállam (és megfigyelőként Nagy-Britannia), amelyek optimális esetben egytől-egyig készek lehetnek részt venni a költségvetési fegyelmet és a gazdaságpolitikai koordinációt új szintre emelő kormányközi szerződésben. A tárgyalódelegációk – köztük az uniós intézmények, így az Európai Parlament háromfős küldöttsége – január 6-án ültek össze második alkalommal Brüsszelben, hogy a még decemberben előterjesztett szövegtervezetről egyeztessenek.

Két tárgyalási forduló után a kormányközi megállapodás (illetve most már szerződés) szövegének tervezete (ezt lásd december 19-i írásunkban) több pontban is módosult. Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a legújabb verzióban kilenc euróövezeti tagország helyett már legalább tizenötnek kell majd ratifikálnia a megállapodást, benne a fiskális paktummal ahhoz, hogy az hatályba léphessen. A decemberi szövegváltozatban még kilenc ország jóváhagyásához kötötték a hatálybelépést, ez most 15-re módosult, ami ugyanakkor még mindig nem szükségeltetné mind a 17 euróval fizető ország jóváhagyását a kormányközi egyezmény életbe lépéséhez.

Az új verzió egy paragrafussal is kiegészült, amelynek értelmében a kormányközi szerződés hatályba lépésétől számított öt éven belül kezdeményezni fogják, hogy a megállapodás érdemi részét behelyezzék az Európai Unió jogi keretei közé. Az első szövegtervezet időhorizont megjelölése nélkül csak azt a szándékot jelezte, hogy a kormányközi szerződés rendelkezései idővel az uniós jogi keretbe kerüljenek.

A német és francia kezdeményezésre elfogadandó szerződés első, a dokumentum céljairól és hatóköréről szóló címe is kiegészült. Az új formula szerint „a szerződő felek (az EU tagállamai) megállapodnak a fiskális paktumról és a gazdaságpolitikák erőteljesebb összehangolásáról, aminek része a költségvetési fegyelmet szigorító megerősített kormányzás, és a belső piac mélyebb integrációja, továbbá a gyorsabb növekedés, a fokozott versenyképesség és a társadalmi kohézió”.

A harmadik rész címe költségvetési fegyelemről költségvetési paktumra (fiscal compact) változott, de ebben a részben csak egy változás lelhető fel eddig: a szöveg akkor sem engedne a nominális GDP 1 százalékánál nagyobb strukturális hiányt a szerződő felek számára, ha államadósságuk szintje számottevően a 60 százalékos referenciaszint alatt marad. (Egyébként a nominális GDP 0,5 százalékát nem léphetné túl a strukturális hiány).

A módosított szöveg az Európai Bizottság szerepét is növeli a kormányközi szerződést megszegő tagállamok elszámoltatásában. Továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy egy szerződő tagállam egy másikat szerződésszegés címén az Európai Bíróság elé citálhasson. De arra is megnyitja a lehetőséget, hogy a Bizottság a szerződő kormányok nevében az Európai Bírósághoz forduljon az állítólagos kötelezettségszegés miatt, ami a fiskális paktum be nem tartásával függ össze.

Továbbra sincs változás a tekintetben, hogy a valutaövezeten kívüli uniós tagállamoknak csak akkor kell majd végrehajtaniuk a kormányközi szerződés rendelkezéseit, ha beléptek az eurózónába. Ha azonban így látják jónak, még a csatlakozás előtt magukra nézve alkalmazandónak tekinthetik a szerződés pontjait.

Ez a fenti kitétel várakozások szerint a legtöbb, még hezitáló országot meggyőzhet arról, hogy nem jár számukra semmilyen kockázattal a kezdeményezésben való részvétel, ami végső soron az egységes valuta stabilitását célozza.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT
PÉNZÜGYI SZEKTOR