Ismét Magyarországgal kezdődik az új év az EP-ben

2012.01.12. BruxInfo

Magyarország egyes uniós jogainak a felfüggesztését is eredményezhetné az az európai uniós eljárás, amelynek elindítását a napokban kezdeményezte két EP-frakció. Magyarország külön napirendi pont lesz az Európai Parlament jövő szerdai strasbourgi plenáris ülésén is, ahol az eddig óvatosabb szocialisták kemény bejelentéseket várnak a bizottsági elnöktől. A Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is egyre kevésbé egységes.

Csütörtök délután az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) hallgatja meg az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatóját, akitől részletes beszámolót várnak a képviselők arról, hogy a magyarországi igazságügyi reformok és az alkotmány összhangban van-e az európai uniós jogrenddel. Jóllehet, a testület jelezte, hogy a sarkalatos törvények és az alaptörvény jogi vizsgálata csak a következő napokban (jövő szerdáig) zárul le, és ekkor dönthet a biztosi testület arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít-e Magyarországgal szemben, ettől függetlenül több frakció is a LIBE ülésétől várja a következő impulzust a „magyar ügyben”.

Ahogyan tavaly ilyenkor, így idén is Magyarországgal kezdődik az év az Európai Parlamentben. A jövő heti strasbourgi plenáris ülés szerdai ülésnapján külön napirendi pont lesz Magyarország. Az előzetes nyilatkozatok alapján a vitán az Európai Bizottság által is vizsgált témák (igazságügyi reform, bírói szervezet átalakítása, adatvédelmi hivatal függetlensége, jegybank függetlensége) mellett felvetődhet a jogállamiság, az ellenzék szerepe és a médiaszabadság kérdése is.

Nagy érdeklődés kíséri azt az eljárást, amelynek az elindítását a napokban a liberális és a zöld frakció is kezdeményezte. Az EU Alapszerződésének 7-es cikkelye lehetővé teszi, hogy egy bonyolult procedúra (lásd alább) után az EU kimondja, hogy egy tagállama (ez esetben Magyarország) rendszeresen megsérti az emberi jogokat. Ennek lehetséges szankciós következménye a tagállam egyes alapvető uniós jogainak (pl. szavazati jog) felfüggesztése.

Jóllehet, a 7-es cikket elsősorban súlyos emberi jogi problémák (pl. népirtás, erőszakos hatalomátvétel…stb.) esetére fektette le az Európai Unió, ettől függetlenül a zöld frakció helyettes vezetője úgy látja, nagyon is alkalmazható lenne Magyarországgal szemben. Rebecca Harms a BruxInfónak nyilatkozva azt mondta, riasztó a helyzet Magyarországon.

„Folytatódik az, ami egy évvel ezelőtt elkezdődött. Az állam újabb és újabb területeit vonja ellenőrzés alá a kormány” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy az új kabinetnek szemlátomást általános filozófiai felfogása a pluralizmus megszüntetése minden szempontból. Rebecca Harms szerint Magyarország jó úton van egy tekintélyelvű rezsim kialakítása felé, amellyel elhagyja azt a közös jogi és értékalapot, amely szerint az Európai Unió jelenleg működik.

A 7-es cikkel összefüggésben azt mondta, azért kell azonnal cselekedni, mert meg kell állítani Magyarországot ezen az úton. A zöldek már a jövő heti plenáris ülésen állásfoglalást fogadtatnának el az EP-vel, amelyben felhívnák a kormányt arra, hogy vagy változtassa meg a politikáját, vagy nézzen szembe ennek következményeivel. (Egy esetleges eljárással.)

A liberális (ALDE) frakció sem lát más megoldást, mint a 7-es cikk szerinti eljárás azonnali megindítását Magyarország ellen. A képviselőcsoport elnöke az új évi üzenetében azt mondta, Magyarország egyértelműen egy autoriter rezsim kiépítése felé vette az útját, „Európa pedig nem engedheti meg magának, hogy egy újabb válság kialakuljon a kontinensen” – mondta Guy Verhofstadt.

Óvatosabb álláspontra helyezkedett a szocialista frakció, amely előbb az Európai Bizottságtól és a kormánytól várna intézkedéseket, mielőtt az EP a 7-es cikkhez nyúlna. A képviselőcsoport elnökhelyettese a BruxInfónak elmondta, a magyar kabinet „nagyon veszélyes játékot játszik, aggasztó a helyzet, egyre több intézményt próbál az ellenőrzése alá vonni a kormány”. Hannes Swoboda most arra kíváncsi, hogy Magyarország hogyan reagál majd az Európai Bizottság jövő heti bejelentésére a vitatott törvényekkel összefüggésben.

Ha kötelezettségszegési eljárást indít a Bizottság, „az nem szimplán egy, vagy két, vagy három szokásos eljárás lesz, Magyarország esetében már az uniós jog durva megsértéséről lehet beszélni” – tette hozzá az osztrák képviselő.

A szocialisták egyelőre azt kérték, hogy a Bizottság elnöke jövő héten Strasbourgban adjon kemény válaszokat a Magyarországgal szembeni aggályokra, a kormánytól pedig azt, hogy vonja vissza a kérdéses törvényeket. A BruxInfo kérdésére, minek kell történnie ahhoz, hogy a szocialisták is támogassák a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását, Hannes Swoboda azt mondta, annak, ha a kormány nem hallgat majd a Bizottságra, ezt követően a frakció is átgondolja az álláspontját. Hozzátette viszont, hogy a 7-es cikk egy nagyon erős fegyver, és „az ilyeneket nem a játék elején, hanem a játék végén kell alkalmazni”.

Hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak nem Magyarországgal, hanem a magyar kormánnyal van baja. „Mi nem büntetni akarunk, pusztán azt szeretnénk, ha Orbán Viktor ismét a régi Orbán Viktor lenne. Az ifjú Orbán Viktor, aki 20 évvel ezelőtt még keményen harcolt a demokráciáért” – idézte fel Hannes Swoboda.

A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt közleményben szögezte le, hogy az EP-ben támogatni fogja José Manuel Barroso bizottsági elnök kezdeményezéseit. Egy néppárti forrás viszont a BruxInfónak azt mondta, téves lenne mindezt úgy értékelni, hogy a Néppárt kihátrált tagpártja, a Fidesz mögül. A forrás emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb EP-frakció tavaly, a médiatörvénnyel kapcsolatos vita előtt is ugyanezt az álláspontot képviselte, és mindez nem jelent mást, minthogy nem kíván a pártcsalád állást foglalni az ügyben, a problémák megoldását az Európai Bizottságra bízza.

Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes viszont ezzel kapcsolatban azt mondta, „reméljük, hogy a Néppárt közleménye nagyon is azt jelenti, hogy nem támogatja a Fideszt”. A politikus úgy látja, egyre többen vannak a Néppártban, akik ellenzik az Orbán-kormány politikáját.

Úgy tudjuk, hogy az Európai Parlament a jövő heti plenáris vita után a februári ülésén állásfoglalást is elfogadhat a magyarországi helyzetről. Legalábbis EP-források szerint több baloldali frakció is dolgozik már egy szövegen, amelyet majd a plenáris ülésen szavaztatna meg több képviselőcsoport is.

7-es cikk

Az Európai Unió Alapszerződésének 7-es cikke lehetővé teszi, hogy szigorú és bonyolult eljárást követően az EU megvonja, vagy felfüggessze egy, vagy több tagállamának – tagságból eredő – jogait, például az intézményekben a szavazati jogát.

Az eljárást az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve a tagállamok egyharmada kezdeményezheti, mégpedig indokolt javaslattal. Ebben a kezdeményező kérheti, hogy a Tanács mondja ki, hogy „világos veszélye van annak, hogy az adott tagállam megsérti az Európai Unió alapvető jogait és normáit”. A tagállamoknak négyötödös többséggel kell elfogadniuk az ezt célzó javaslatot az után, hogy az Európai Parlament is a jóváhagyását adta ehhez. A Tanács ezzel egy időben ajánlásokat is megfogalmazhat a tagország felé.

Ezt követően az Európai Bizottság, vagy a tagállamok egyharmada egy új beadványban kezdeményezheti, hogy az EU ne csak az alapvető jogsértés veszélyét, hanem annak tényét is ismerje el. Ezt az Európai Parlament már nem kezdeményezheti, bár a hozzájárulása szükséges a folyamathoz. Az ezzel kapcsolatos javaslatot az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia, mégpedig egyhangúlag (az érintett tagállam nélkül), mindezt azonban meg kell, hogy előzze a tagország állam-, vagy kormányfőjének a meghallgatása.

Az eljárás harmadik lépcsőjeként ismét a Tanács szavazhat arról, immár minősített többséggel, hogy megvonja-e a tagállamtól valamely EU Szerződésből fakadó jogától, beleértve az intézményekben meglévő szavazati jogát is.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT