Tíz év alatt létrejöhetne a teljeskörű gazdasági unió

2012.06.27. BruxInfo

Négy pilléren nyugvó gazdasági és pénzügyi unió létrehozását javasolja tíz éves távlatban az a jelentés, amelyet Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke terjeszt csütörtökön a tagállamok vezetői elé. Az együttműködés magasabb szintre emelése elsősorban az eurózóna tagjaira vonatkozna, de az új architektúra pénzügyi pillére az EU egészére kiterjedne – derül ki a BruxInfo birtokába jutott anyagból.

Alapvetően az egységes valutában osztozó országok további pénzügyi, fiskális és gazdasági integrációjára vázol fel egy a többi uniós tagállam számára is nyitott tervet az a jelentés, amely csütörtökön kerül az állam- és kormányfők elé.

A többi európai intézmény vezetőivel együtt kidolgozott hétoldalas jelentésében Herman Van Rompuy egy olyan tényleges gazdasági és pénzügyi uniót vizionál tíz eves távlatban, ami négy fő pilléren nyugszik majd. Ezek: egy egységes pénzügyi keret, európai szintű pénzügyi felügyelettel, valamint betétgarancia-rendszerrel és bankszanálási mechanizmussal (más néven bankunióval); egységes költségvetési keret, középtávon a közös adósságkibocsátás, hosszabb távon pedig egy kvázi európai kincstár megjelenésével; egy integrált gazdaságpolitikai keret a valutaunión belüli nagy különbségek megelőzése gyanánt; és az új felépítménynek demokratikus legitimitást és elszámoltathatóságot biztosító keret.

“Ez a négy építőkocka koherens és teljes architektúrát kínál majd, aminek a következő évtized során kell a helyére kerülnie. Mind a négy pillér nélkülözhetetlen a gazdasági és pénzügyi unió hosszú tábvú stabilitásához és prosperitásához, és rengeteg további erőfeszítést igényel még, az uniós szerződések egy ponton történő lehetséges módosítását is ideértve” – szögezi le a BruxInfo birtokába került dokumentum, amit csütörtökön vitatnak majd meg először az EU vezetői.

Az EMU jövőbeli felépítményének első pillére az egységes pénzügyi keret lenne, aminek egyszerre kell majd tükröznie a valutaövezethez tartozó országok pénzügyi rendszereinek egymásra utaltságát, és a pénzügyi szolgáltatások belső piacának egységét, annak megőrzését is. Ezért a Van Rompuy által jegyzett jelentés érvelése szerint az egységes pénzügyi keretnek valamennyi uniós tagállamot le kell majd fednie, lehetőséget teremtve ugyanakkor bizonyos speciális területeken a differenciálásra a valutaövezet tagjai és az azon kívül álló tagországok között.

A dokumentum szerint a majdani integrált pénzügyi keret két központi elemből kell, hogy álljon: egy egységes európai bankfelügyeletből és egy közös betétgarancia- és bankszanálási keretből.

Az egységes európai felügyelet fokozatosan jönne létre, nem tenné feleslegessé a nemzeti felügyeleteket, de az utolsó szót ezen a szinten mondanák ki. Az európai szintnek felügyeleti jogosítványai és preventive célú beavatkozási lehetősége lenne minden bank esetében. Közvetlen beavatkozásának határait a bankok méretétől és jellegétől tennék függővé. A dokumentum azt sugallja, hogy az európai felügyeleti hatóság szerepét az uniós szerződésben foglalt lehetőségekkel összhangban az Európai Központi Bankra bízhatnák.

A javasolt európai betétgarancia-rendszer európai dimenziót vezetne be a nemzeti garanciarendszerekbe azon bankok esetében, amelyeket európai szinten felügyelnek. A bankszanálási rendszer, amit elsősorban a bankok befizetéséből finanszíroznának, az európai szinten felügyelt bankok szanálásában, vagy rendezett felszámolásában vállalna szerepet, megkímélve az adófizetőket a plusz terhektől.

A jelentés úgy véli, hogy a két rendszert egy közös hatóság égisze alatt hoznák létre, és egy ilyen keret nagyban csökkentené az alap tényleges használatának valószínűségét. Ezzel együtt a garanciarendszer hitelessége megköveteli, hogy egy stabil pénzügyi alap álljon mögötte, ami az Európai Stabilitási Mechanizmus lehet.

Ami az egységes fiskális keretet (második pillér) illeti, a jelentés nem hagy kétséget afelől, hogy a jövőben még rövidebb pórázra kellene fogni a tagállamokat a költségvetési ügyekben, ennek érdekében közösen határozhatnák meg az egyes országok számára érvényes éves költségvetési hiányok és az államadósság felső szintjét. A szabályok értelmében a közösen egyeztetett adósság felett az államkötvény-kibocsátást meg kellene indokolni és előzetes engedélyezéshez kötnék. A valutaövezet szintjén ezért a költségvetések megváltoztatására kérhetnék a fiskális szabályok megsértése esetén a tagállamokat.

A jelentés középtávon megfontolandónak nevezi a közös adósságkibocsátást, aminek azonban előfeltétele egy erőteljes költségvetési fegyelmi keret és versenyképességi garanciák az erkölcsi kockázat kiküszöbölésére. A dokumentum utal arra, hogy a közös adósságkibocsátásra való áttérésnek számos válfaja létezik, ezek egyike egy fokozatos áttérés az adósság visszavásárlási alapra.

Egy teljes körű költségvetési unió ugyanakkor erősebb képességek kiépítését előfeltételezi európai szinten, végső soron pedig egy költségvetési testület, egyfajta kincstár létrehozását.

A jövő EMU-ja harmadrészt egy, a jelenleginél egységesebb gazdaságpolitikai keretre támaszkodna, amelyen belül a politikai koordinációt a jelenleginél jobban érvényesítenék, hogy elejét vegyék annak, hogy nem fenntartható gyakorlatok a gazdasági és pénzügyi unió stabilitását fenyegessék. Egy ilyen kereten belül olyan politikai területeket is összehangolnának, mint a munkaerő-mobilitás vagy az adópolitikák.

Az új architektúra negyedik építőeleme a demokratikus legitimitás és az elszámoltathatóság megerősítése. A szöveg szerint egy, a tagállamok közötti egységesebb költségvetési és gazdasági döntéshozatal felé történő elmozdulás szilárd mechanizmusokat tesz szükségessé a közös döntéshozatal legitimmé tételére és elszámoltathatóságának biztosítására. Ebben a képletben központi szerep jut majd az Európai Parlament és a nemzeti törvényhozások bevonásának, a közösségi módszer tiszteletben tartásával.

A jelentés aláhúzza, hogy további munkára van szükség egy speciális és időpontokhoz kötött útiterv kidolgozásához, ami megalapozza majd a valódi gazdasági és pénzügyi uniót. Ennek érdekében az EiT elnöke idén decemberben egy végleges jelentést terjeszthet az állam- és kormányfők elé, az októberi csúcsra pedig egy közbülső jelentés készülhet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ