A bankunió Magyarországon is vet fel kérdéseket

2012.07.25. BruxInfo

Magyarország várakozással tekint a Bizottság szeptember 12-i javaslata elé a valutaövezeten belüli egységes banki felügyeletről, és megnyugtató választ vár a bankuniós elképzeléssel kapcsolatos néhány aggodalmára – jelezte kedden Brüsszelben Győri Enikő, Európa-ügyi államtitkár.

Sem az egységes piac integritása, sem az EU27-ek egysége nem szenvedheti meg a valutaövezet mélyebb pénzügyi és gazdasági integrációját, a bankuniós elképzelést is ideértve – ezt az igényt fogalmazta meg több valutaövezeten kívüli tagállam képviselője is kedden, amikor az általános ügyek tanácsa a június végi EU-csúcson hozott döntések utókezeléséről folytatott vitát. Emlékezetes, hogy az állam- és kormányfők megállapodtak arról, hogy év végéig konkrét menetrendet készítenek és fogadnak el a gazdasági és pénzügyi unió hosszú távon történő megvalósításáról.

Az integrációs terv első lépcsőfoka a bankunió lehetne, de a valutaövezet még azelőtt, már az év végéig döntést kíván hozni a csak az eurózóna bankjaira vonatkozó egységes banki felügyelet létrehozásáról, amit tervek szerint az Európai Központi Bank alá rendelnének. Az Európai Bizottság szeptember 12-én terjeszti elő erre vonatkozó javaslatait, amelyek elfogadása esetén, és csak akkor, lehetőség nyílna arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus a jövőben közvetlenül is feltőkésíthessen bankokat a valutaövezeten belül.

A döntésnek azonban egyértelműen hatása lesz a valutaövezeten kívüli tíz tagállamra, amelyek igyekeznek elkerülni minden negatív következményt. Nagy-Britannia például elvből nem csatlakozna egy bankunióhoz. A Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára szerint Magyarország ugyanakkor nyitottan áll a kérdéshez, és érdeklődéssel tekint a Bizottság szeptember 12-i javaslatai elé.

A magyar aggodalmakkal kapcsolatban Győri Enikő megemlítette, hogy Magyarország fontosnak tartja a belső piac egységének megőrzését, és mindenféle versenytorzulás megelőzését. Ha ugyanis az eurózónán kívüli, illetve azon belüli bankok eltérő felügyelet alá kerülnek, és más szabályok vonatkoznak rájuk, akkor ennek lehetősége az államtitkár szerint fennáll.

Budapest ezenkívül a kkv-k forráshoz jutásával kapcsolatban is érez némi aggodalmat. Győri Enikő szerint például kérdéseket vetne fel, ha létrejönne egy európai betétgaranciarendszer, amihez történetesen Magyarország nem csatlakozna azonnal. Ebben az esetben problémát okozhatna az, hogy a négy alapszabadság jogával élve a magyar állampolgárok szabadon tömegesen külföldre vihetnék a pénzüket (és betéteiket egy európai rendszer garantálná), ami kérdésessé tehetné, hogy a hazai bankok képesek lennének-e a szükséges likviditás és a kkv-k hitelezésének biztosítására – mutatott rá Győri Enikő.

  • kapcsolódó anyagok
BANK
EURÓPAI UNIÓ