Alkotmánybírósági mustra – Emberi méltóságot sért a korhatár előtti nyugdíjak megszűnése?

2013.02. 4. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság teljes ülése elé kerülnek az egyházügyi törvényt és a korhatár előtti nyugdíjak megszűnését támadó alkotmányjogi panaszok. Egy munkaügyi bíró a teljesítményértékelés kapcsán a köztisztviselők jogorvoslati jogát hiányolja.

 Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata

● AB határozat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról és alkotmányos követelmény megállapításáról (2/2013. (I. 23.) AB határozat)
Az Alkotmánybíróság január 22-én elfogadott határozata az indítványok elutasítása mellett alkotmányos követelményt állapított meg. E szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdésének, valamint a 131. § (1) és (3) bekezdéseinek, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvény 157. §-ának és 251. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére örökösként kötelezett személy a vele szemben indult eljárásban hozott külön határozat ellen jogorvoslattal élhessen. A határozat indokolása szerint a tartalmukat tekintve egyértelmű és az Alaptörvénynek megfelelő jogi normák nem megfelelő alkalmazása eredményeként előfordulhat, hogy sérül az indítványozók jogorvoslathoz való joga annak ellenére, hogy a legfelsőbb bírói fórum a közigazgatási szervekre is kiható és irányadó ítélkezési gyakorlata több alkalommal kijelölte a helyes és törvényes eljárási kereteket és feltételeket. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak végzései

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3014/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 27.Bkf.8317/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a pótmagánvád jogintézménye és a hátrányos megkülönböztetés alaptörvényi tilalmát megfogalmazó szabály közötti összefüggés nem értékelhető olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként, amely érdemi alkotmánybírósági eljárást indokolna. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3015/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.636.465/2011/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó a bírósági ítéletek vizsgálatát valójában nem alkotmányossági szempontból kérte, hanem azt kívánta elérni, hogy a tényállás megállapítása, valamint a tények értékelése, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassák meg. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3016/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.24.412/2011/8. számú ítélete, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (1) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó a másodfokú bírósági ítélet vizsgálatát valójában nem alkotmányossági szempontból kérte, hanem azt kívánta elérni, hogy a tényállás megállapítása, valamint a tények értékelése, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassák meg. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3017/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 31.Bf.XIV.5114/2012/8. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, mert a benyújtására okot adó bűnügyben a bizonyítékok ismételt értékelése az Alkotmánybíróság Alaptörvényben biztosított alkotmányossági szempontú vizsgálati jogkörén kívül esik. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3018/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Kúria Mfv.I.10.735/2011/12. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozók kizárólag arra hivatkoztak, hogy a Kúria egy előző esetben követett jogértelmezéstől eltérő döntést hozott, de nem fejtették ki, ez a jogértelmezés közvetlenül és személyükben milyen Alaptörvényben biztosított jogukat sérti. (Előadó alkotmánybíró: Bragyova András)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3019/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a LEADER Helyi Akciócsoportok feladat ellátásához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás részletes feltételeiről szóló 30/2012. (III. 24.) VM rendelet 12. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert az eljárás még nem zárult le, és megállapítható, hogy a támadott jogszabály nem közvetlenül – bírósági vagy hatósági döntés nélkül – hatályosul, hanem közigazgatási döntés révén. (Előadó alkotmánybíró: Bragyova András)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3020/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ÁFA Ellenőrzési Főosztály ÁFA Ellenőrzési 25. Osztály 3943120101. számú határozata, APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztálya 2899473918. számú határozata, továbbá a Pest Megyei Bíróság 6.K.27.977/2009/36. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy hatalommegosztási (normaértelmezési hatásköri) szempontból a tényállás tisztázása és a bizonyítékok értékelése, egyedi ügyekben a bizonyítási kötelezettség megosztásának terjedelméről való döntés elsősorban a közigazgatási határozatot hozó közigazgatási hatóság, valamint a jogorvoslati eljárásban eljáró bíróság feladata, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa
(Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Szalay Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3021/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.175/2012/5. sz. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nincs helye alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet például azért utasítja el, mert a hiánypótlás vagy kiegészítés kétségkívül elmaradt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3022/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Gfv.X.30.268/2011/8-I. és Gfv.X.30.268/2011/8-II. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítvány egy olyan, kizárólag magánjogi jellegű, szerződés-értelmezéssel kapcsolatos kérdésben kér állásfoglalást, amelyben már több alkalommal különböző bírói fórumok döntést hoztak; így az indítvány az alkotmánybírósági eljárást megelőző bírósági eljárásban már eldöntött jogvita ismételt eldöntésére irányul. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3023/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.496/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem a Kúria felülvizsgálati ítéletében foglalt jogértelmezés, illetve jogalkalmazás alaptörvény-ellenességének a megállapítására, hanem a Kúria által jogerősen eldöntött törvényességi kérdések felülvizsgálatára és újbóli eldöntésére irányult. (Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (3024/2013. (I. 28.) AB végzés)
Az Alkotmánybíróság január 21-én visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.V.35.558/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem a Kúria felülvizsgálati ítéletében foglalt jogértelmezés, illetve jogalkalmazás alaptörvény-ellenességének a megállapítására, hanem a Kúria által jogerősen eldöntött törvényességi kérdések felülvizsgálatára és újbóli eldöntésére irányult. (Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály)

Az Alkotmánybíróság február 4-i teljes ülésének napirendje

A Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. és 27.Kpk.45.646/2012/3. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2878/2012.)
A Lehet Más a Politika 2012 októberében alkotmányjogi panasz keretében a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzésének megsemmisítését kérte. Az alkotmányjogi panasz szerint a végzés sérti a békés gyülekezéshez és a jogorvoslathoz való jogokat.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2352/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CCVI. törvény egészének megsemmisítését elsősorban közjogi érvénytelensége miatt. Az indítványozók szerint az állam és egyház elválasztásának, valamint az állam hitéleti semlegességének elvét, hogy az egyházzá válás kérdésében, az egyházak nyilvántartásba vételétől az Országgyűlés dönt.

● Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 11. cikkének (1) és (2) bekezdései, valamint 16. cikke alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2909/2012.)
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdésében foglalt, a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló tevékenység tilalmát. Szerintük a támadott rendelkezések olyan közjogi rendszert alkotnak, amely révén a mindenkori kormány és az azt támogató országgyűlési többség számára lehetővé válik a közhatalom kizárólagos birtoklása és gyakorlása.

● A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, a bírói ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3016/2012.)
Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli megszüntetése tárgyában hozott 9.Mf.632.380/2011/3. számú ítéletének megsemmisítését kérte, és hogy Alkotmánybíróság mondja ki, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már nem hatályos – 8. § (1) bekezdése ügyében nem alkalmazható.

● A Fővárosi Bíróság 51.Mf.636.420/2011/4. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, az ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2584/2012.)
Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli megszüntetése tárgyában hozott ítéletének megsemmisítését kérte, és hogy Alkotmánybíróság mondja ki, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már nem hatályos – 8. § (1) bekezdése ügyében nem alkalmazható.

● A Nógrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.774/2011/4. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2488/2012.)
Az indítványozó szerint az alkotmányellenesnek kimondott jogszabály alkalmazása sérti a közhivatal viseléséhez, a bírói jogvédelemhez, valamint az emberi méltósághoz való jogát is.

A Nógrád Megyei Bíróság 15.Mf.20.793/2011/3. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/1417/2012.)
Az indítványozó szerint az alkotmányellenesnek kimondott jogszabály alkalmazása sérti a közhivatal viseléséhez, a bírói jogvédelemhez, valamint az emberi méltósághoz való jogát is.

A Fővárosi Törvényszék 49.Mf.638.367/2011/5. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, az ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3400/2012.)
Az indítványozó szerint nagyköveti megbízatásának visszavonására – az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással – alaptörvény-ellenesen került sor.

Az Alkotmánybíróság február 5-i teljes ülésének napirendje

● A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdésének a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 7. § (6) bekezdésével módosított rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/105/2012.)
Az indítványozó bíró 2010. január 12-én munkaügyi per felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a támadott rendelkezés nem biztosít jogorvoslatot a teljesítményértékeléssel és az illetményeltérítési intézkedéssel szemben.

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2350/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG