Az Ab megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk. rendelkezést

2013.02.20. Jogi Fórum / MTI

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden.

Az indítványozó a vizsgált Btk.-paragrafus azon fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vörös csillag használatát tiltja. Az Ab azonban a teljes - nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát tilalmazó - tényállás alkotmányossági vizsgálatát elvégezte.

Az Ab közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.

A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.

Az Ab keddi határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.

Az Ab az alaptörvény-ellenes tényállást ez év április 30-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka részben az volt, hogy az azonnali megsemmisítéssel a korábban büntetendővé nyilvánított magatartások szabályozatlanul maradnának, részben pedig az, hogy a testület időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására.

A határozatban foglalt többségi állásponthoz a 15 tagú testületből öten fűztek különvéleményt. Közülük Paczolay Péter, a testület elnöke amellett érvelt, hogy a kifogásolt Btk.-paragrafust ne április 30-i hatállyal, hanem nyomban semmisítse meg a testület, tekintettel arra, hogy a véleményszabadság alapvető jogát sérti. Ezzel szemben Balsai István, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák az önkényuralmi jelképek használatát tiltó jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták, mert az alkotmányos.

A vizsgált és megsemmisített Btk.-paragrafus szerint "aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt; nagy nyilvánosság előtt használ; közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak."

Új büntetőjogi tényállás szükséges az önkényuralmi jelképek használatáról?

A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökét képviselő ügyvédi iroda szerint új büntetőjogi szabályozásra van szükség az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékeléséről, a horogkeresztet pedig továbbra is minden esetben tiltani kell.

A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda szerint a jogalkotónak április végéig új büntetőjogi tényállást kell megfogalmaznia. Az ügyvédi iroda Vajnai Attila ügyében eljárva az ötágú vörös csillag használatának tiltása miatt nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz.

Vajnai Attila képviseletében eljárva még 2008-ban - a Vajnai kontra Magyarország ügyben meghozott strasbourgi ítéletet követően - fordultak az Ab-hoz, indítványozva a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó bekezdése "ötágú vörös csillagot" fordulatának megsemmisítését.

2008-as ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy az ötágú vörös csillag többes jelentéssel bír, így nem tekinthető kizárólag önkényuralmi jelképnek. Márpedig a magyarországi szabályozás akkor is büntetni rendeli e jelkép nyilvános használatát, ha arra nem egy totalitárius eszme hirdetése, hanem más - egy demokratikus társadalomban elfogadható - politikai üzenet megfogalmazására használják. Ezért a strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy a magyarországi szabályozás "indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot, és így sérti az európai emberi jogi egyezményt."

Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az Ab keddi határozatával - az indítvány keretein túlterjeszkedve - az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó büntetőrendelkezés egészét megsemmisítette. Ennek értelmében pedig 2013. május 1-jével megengedi mind az öt önkényuralmi jelkép (ötágú vörös csillag, sarló és kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt, SS-jelvény) nyilvános használatát.

Az ügyvédi iroda szerint ezért most a jogalkotónak kell gondoskodnia arról, hogy április 30-ig megszülessen egy olyan Btk.-tényállás, amely - összhangban a strasbourgi precedensekkel - lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékelése során.

"A jelképhasználatot csak akkor szabad tiltani, ha az egy önkényuralmi rendszer dicsőítését vagy valamely totalitárius eszmerendszer propagálását célozza". Példaként emelték ki, hogy a horogkereszt nyilvános használatát minden esetben tiltani kell, "hiszen e jelképnek - szemben az ötágú vörös csillaggal - nincsen olyan jelentéstartalma, amit egy az európai kultúrkörhöz tartozó demokratikus társadalomban el kellene tűrni" - fogalmaztak.

Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke elmondta, 1993. április 14-én fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely - a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által is megállapított módon - sérti az alapvető jogokat.

"Úgy gondolom, hogy ami a húsz évvel ezelőtti döntés óta lejátszódott Magyarországon, az igazolja azokat a félelmeket - amelyeket már akkor megfogalmaztak, tiltakozván az alapvető emberi jogokat sértő törvénnyel szemben -, miszerint a magyar társadalmat végveszélybe sodorhatja, hogy az akkori és a későbbi hatalmak megpróbálták a munkások, az elnyomottak, a kizsákmányoltak felszabadításának ideológiáját összemosni a fasizmussal és annak jelképeivel" - fogalmazott Vajnai Attila.

"Húsz éven keresztül küzdöttünk azért, hogy ezt a törvényt töröljék el" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az Alkotmánybíróság döntését elemzik, és feltehetően további lépéseket tesznek az ügyben.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÜNTETŐJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
MAGYAR GYÖRGY