A magyar alaptörvény garantálja a tiszta jogállamot - Rupert Scholz német alkotmányjogász a magyar alaptörvényről

2013.05. 7. Jogi Fórum / MTI

A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja - mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1 Az Este című műsorában hétfőn.

A politikus, aki 1988-1989-ben az NSZK védelmi minisztere volt, kifejtette: a magyar alkotmány részben a német alaptörvényhez igazodik, mindenekelőtt azonban az Európai Unió alapjogi chartájához. Olyan alkotmány, amely az egykori keleti blokk államaiban példaértékű - vélekedett, hozzátéve: ezt "nyilvánvalóan egyesek nem látják, nem akarják látni, vagy elhallgatják".

Kiemelte: talán "egyik-másik félreértelmezés és így a magyar alkotmány alaptalan kritikája" elkerülhető lett volna, ha kezdettől többet beszélnek róla az Európai Parlamentben (EP), az Európai Bizottságban és az Európa Tanácsban (ET). De ez nem változtat azon, hogy a bizottság, az EP és az ET több bírálata "abszolút alaptalan" - mondta. Hangsúlyozta: az alaptörvény teljes mértékben megfelel minden európai alkotmányos értéknek, és ez érvényes a negyedik alkotmánymódosításra is.

Úgy látja, helyes, hogy az alaptörvény preambuluma tartalmazza Magyarország hitvallását történelméről, nemzeti identitásáról és Európáról. Rupert Scholz szerint a német alkotmány szövege ugyan sokkal lényegre törőbb, de az, ami a magyar alkotmány preambulumában áll, "egyáltalán nem támadható".

Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben, kevés olyan alkotmány van a világon, amely "ilyen erős, világos hitvallást" tartalmazna a testületről - közölte. Hozzáfűzte: ebben is a német szövetségi alkotmány lehetett a példa.

A politikus kitért arra is, hogy az alkotmány értelmében minden állampolgárnak joga van az Alkotmánybíróságnál panaszt tenni olyan jogszabályokra, amelyek szerinte sértik az alapjogait. Az alkotmányossági panasztételnek ez a lehetősége csak nagyon kevés országban van meg - mutatott rá. Véleménye szerint ezt Németországhoz szinte teljesen hasonlóan vezették be, és ez a magyar alkotmány "nagy jogállami érdeme".

Hangsúlyozta: a negyedik alkotmánymódosítás szerint az Alkotmánybíróság ellenőrzi a törvényhozást, hogy a jogszabályok összeegyeztethetők-e az alkotmánnyal, a törvényhozás vizsgálatában a testület teljes mértékben illetékes, ebben nem történt korlátozás. Ugyanakkor azt is kimondja, az Alkotmánybíróság nem illetékes abban, hogy az alkotmánymódosítást ellenőrizze, azt, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal - tette hozzá, megjegyezve, "ez magától értetődő, ez a világ minden alkotmánybíróságára érvényes". A negyedik alkotmánymódosítás kimondja azt is, hogy ha alkotmányt módosító törvényt, tehát valami újat foglalnak az alkotmányba, akkor az Alkotmánybíróság ezt a formai eljárás vonatkozásában vizsgálhatja, például, hogy a parlamentben valóban megvolt-e a kétharmad - közölte.

Megjegyezte: "ez alapvetően előrelépés, semmiképp sem korlátozás", így a magyar alaptörvény szövegeinek értelmezésénél "Brüsszelben, Strasbourgban és a sajtóban nem voltak igazságosak".

Rupert Scholz elmondta: Magyarország "különleges fejlődésen megy keresztül", az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy ezek közül többnek be kellene kerülnie az alaptörvénybe, és ezt tette a törvényhozó most, a negyedik alkotmánymódosításnál - tette hozzá a német politikus. Meglátása szerint ez nem lett volna szükséges, de a parlament eleget tett az Alkotmánybíróság döntésének.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS