Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Nagybani hamisítók

2013.06. 5. Jogi Fórum / Sereg András

A hamisítás ma már ipari mérteket ölt, a „nagybani” hamisítók állami költségvetéseket, nemzetközi pénzalapokat céloznak meg. Az üzleti szféra vesztesége évi 600 milliárd dollár. A legnagyobb vesztes azonban az a csaknem húszezer uniós polgár, aki évente a kalózkodás miatt veszíti el a munkahelyét.

Míg évekkel ezelőtt a hamisítók a márkás holmikra vágyó kispénzű emberek megtévesztésére specializálódtak, napjainkban a hamisítás iparszerű méreteket ölt, több országban a szervezett bűnözés keretei között zajlik. A célpont is merészebb: a „nagybani” hamisítók az állami költségvetéseket és a nemzetközi pénzalapokat célozzák meg. A hamisítók kedvelik az innovációt, például hologramok vagy más fejlett nyomdatechnikai eszközök előállítására is képesek, így a hamisítások felismerése is egyre nehezebb.

Hatalmas összegekről van szó! A hamisítás nagyságával kapcsolatban különböző becslések léteznek. Az Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce) számításai szerint az üzleti szféra teljes vesztesége évi hatszázmilliárd dollár. A Business Software Alliance (BSA) a szoftverkalózkodás költségét 2011-ben évi 63,4 milliárd dollárra taksálta. Vannak olyan szakértői vélemények, amelyek szerint az Európai Unió tíz év alatt több mint százezer munkahelyet veszített el a hamisított termékek kereskedelme miatt. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) ennél magasabbra, tizenhétezerre becsüli az évi munkahelyveszteséget, ami az összesített GDP-t évente nyolcmilliárd euróval apasztja.

Az Európai Unió hatóságai 2011-ben 115 millió darab hamisított terméket foglaltak le, amelyek összértéke elérte az 1,2 milliárd eurót. A lefoglalt hamisítványok harmada – köztük 27 millió adag hamis gyógyszer – a fogyasztókra nézve veszélyes terméknek minősült. A jelenlegi trendek szerint a hamisítványok jelentős részét internetes rendelések nyomán szállítják: a 2011-ben előkerült hamisítványok 63 százaléka ilyen, légi úton (22 százalék) és futárszolgálattal (7 százalék) kézbesített termék volt.

Az Európai Bizottság (EB) 2011 májusában fogadta el a hamisított termékek internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodást, amelynek célja, hogy „megalkossa a hamisított termékek internetes árusítása elleni küzdelem gyakorlati kódexét és előmozdítsa az aláírói közti együttműködést, és ezáltal növelje az általuk ezen állandó fenyegetésre adott válaszok eredményességét”.

Idén tavasszal kampányt indított a hamisítás ellen az EB ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke, Antonio Tajani, valamint a belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Michel Barnier. Közös fellépésükkel fel akarják hívni a figyelmet az uniós fogyasztók figyelmét a hamisítványok megvásárlásával járó veszélyekre, nem beszélve arról, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az uniós országok állampolgárait.

A szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések több ágazatot is érintenek. Ezek közé tartozik az óraipar, a dohányipar, a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar, a repülőgép- és autóalkatrészek gyártása, a játékipar, a zeneipar, a filmipar, a dvd-gyártás és szoftveripar, a fogyasztói elektronika, a bőripar, a cipőipar és a könyvkiadás. A hamisítás számos területre kiterjed, így többek között a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekre (szerzői jogokat, illetve védjegy- és szabadalmi jogokat sértő bűncselekményekre), vám- és jövedéki bűncselekményekre (termékhamisításra, csempészetre). Ékes példaként szolgál erre a dohánypiac, ahol húsz százalék, illetve a parfümpiac, ahol ötven százalék a hamis termékek aránya.

A hamisítások egyik legérzékenyebb területe a gyógyszergyártás és -fogyasztás. A gyógyszerhamisítványnak az egyik alapvető ismérve az, hogy nem tartalmazza azokat a szereket, azokat a hatóanyagokat, amelyek előírásosan abban a készítményben benne kellene, hogy legyenek. Rosszabb esetben az egészségre kimondottan káros vagy akár mérgező anyagokat, illetve ritkán még kábítószert is tartalmazhatnak a hamis gyógyszerek. Több külső jel is utal arra, hogy a készítmény hamisítvány: például, ha nincsen magyar nyelvű felirat a dobozokon, illetve nincsen benne magyar nyelvű betegtájékoztató, vagy a gyógyszer szemmel láthatóan is rossz minőségű.

Vannak fejlődő országok, ahol a gyógyszerek több mint fele hamis. Ez nem egyszer okozott már súlyos egészségügyi katasztrófát, több ezer ember halálát dél-kelet-ázsiai országokban, illetve Afrikában, ahol például a malária epidémiában szenvedők hatóanyag nélküli gyógyszert szedtek. Sok ezren haltak meg emiatt.

Hazánkban is vannak a hamis gyógyszerek. Legális patikai forgalmazásba azonban eddig még nem került be hamisított gyógyszer, így jelenleg kizárólag illegális csatornákon keresztül értékesítik ezeket a készítményeket. Magyarországon nagyon szigorú az ellenőrzés, így amit patikában vásárolhatunk, az mind jó minőségű gyógyszer. Nálunk elsősorban a vényköteles „életmód”-gyógyszereket hamisítják, amelyekhez csak orvosi vizsgálattal lehetne hozzájutni legálisan. A legtöbb esetben viszont az emberek szégyenérzetükre, vagy időhiányra hivatkozva egyszerűbb megoldásnak tartják „utcán” megvásárolni a készítményeket.

Sok fejfájást okoznak a hamiskártyások is. A kártyahamisítás azért is fejlődhetett viharos gyorsasággal, mert minden, ami egy hamis bankkártya elkészítéséhez szükséges, a kereskedelmi forgalomban bárki számára beszerezhető. Az egyik nagy magyar kereskedelmi bank a bankfiókjainak előterében lévő automatáit zárás után már csak azok közelíthették meg egy külső, szintén zárva tartott ajtón keresztül, akiknek volt bankkártyájuk. Így akarták elejét venni a pénzintézet biztonsági emberei, hogy a hajléktalanok éjszakai szállásként vagy nyilvános WC-ként használják a zárt banki előtereket. Aki pénzt akart kivenni az saját bankkártyájával ki tudta nyitni a külső ajtót: le kellett húzni a kártyáját egy leolvasón, és be kellett ütni a PIN-kódot. Egy leleményes bűnszervezet megcsapolta az ajtónyitóként használt leolvasót és több ezer kártyaadatot szerzett meg néhány hét alatt. A bank később átalakította a rendszert, és ma már nincs szükség PIN-kódra az ajtónyitáshoz.

A kártyahamisítás komoly technikai felkészültséget igényel. A legegyszerűbb módszer egy ellopott dombornyomású kártya átírása, az adatok egy részének, leginkább a névnek vagy a kártyaszámnak a megváltoztatásával. A meghamisított kártyát csak imprinteres („lehúzós”) elfogadóhelyeken használják, mert így azok nem kerülnek online kapcsolatba a kártyatársasággal, illetve a bankkal. Az adatok átírására azért van szükségük a hamisítóknak, hogy a hamisítvány ne akadjon fent az ellopott kártyák listáján.

Virágzik a szoftverhamisítás, különösen a felhasználói programok másolása. A felhasználói programokat ugyanis eleve arra tervezik, hogy az átlagfelhasználó is installálni tudja őket a gépére – márpedig amit egyszer felírtak a winchesterre, azt onnan nem nagy művészet cd-re, dvd-re vagy pendrive-ra írni. A termékkulcsok, amelyeket például a Microsoft is használ a szoftverek korlátlan többszörözésének kivédésére, azért nem jelentenek megbízható védelmet, mert egyetlen kulccsal több másolatot is aktiválni lehet. Világszerte a számítógép felhasználók több mint fele (57 százaléka) használ kalózszoftvereket.

A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető törvénykönyvben (Btk.) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények önálló fejezetet kaptak. Több fontos változás is életbe lép. Így az eddig áru hamis megjelölése címen ismert tényállás címe versenytárs utánzására módosul, és kiegészítő jellegűvé válik: a bűncselekmény elkövetése akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartás nem valósítja meg az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállást. Ebből következően, ha a versenytárs érdekeit sértő módon, a versenytárs árujára jellemző külsővel, csomagolással, elnevezéssel állítanak elő vagy forgalmaznak egy terméket, és ez a versenytárs iparjogvédelmi jogába (jellemzően védjegyoltalmába) ütköző módon, az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével valósul meg, akkor az elkövetőt az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt vonják majd felelősségre. Ha ugyanez a hamisító jellegű cselekmény nem sért iparjogvédelmi jogosultságot, a versenytárs utánzása bűncselekmény elkövetését kell majd megállapítani. Az új Btk.-ban a gyógyszerhamisítás önálló bűncselekményként szerepel, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető. Ma ez csak szabálysértésnek számít, amely százezer forintos bírsággal és elkobzással párosul.

Az internetes jogsértések elleni fellépésben fontos szerepet kaphat az az új intézkedés, amely a jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételét teszi lehetővé. Emelkednek a kiszabható büntetési tételek is: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. Egy új büntethetőséget kizáró okot is beiktattak a jogalkotók: ez azokat a felhasználói magatartásokat veszi ki a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek esetében a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre. Ilyen esetek tipikusan az illegális forrásból való letöltések és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata, amelyek a társadalom nagy részében – különösen a fiatalok körében – elterjedt formái a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférésnek.
 

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
HAMISÍTÁS