Alkotmánybírósági mustra – Napirenden a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályai

2013.07. 8. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság máris napirendjére tűzte az alapvető jogok biztosának június 24-én benyújtott azon indítványát, amelyben a nemzetbiztonsági ellenőrzés augusztus 1-jén hatályba lépő új szabályainak utólagos normakontrollját kérte.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai

● AB határozat alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő elvi véleménynyilvánításról (VII/375/2013.)
Az Alkotmánybíróság július 2-án hozott határozatában elvi véleményként megállapította, hogy az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése alapján alaptörvény-ellenes, ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik és működőképességének helyreállítása nem várható. A kormány az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 34. §-a alapján indítványt terjesztett elő Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működésével kapcsolatban. Az indítványozó álláspontja szerint ellentétes ugyanis az Alaptörvény 32. cikkében foglaltakkal, hogy a képviselő-testület 2012. január 25. óta a gyakorlatban nem működik, az önkormányzat törvényes működéséhez szükségese rendeleteket, határozatokat nem alkotja meg, és az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat nem tudja gyakorolni. Az Alkotmánybíróság a kormány által előterjesztett konkrét ügy által felvetett absztrakt jogi kérdést megválaszolva megállapította, hogy a következő feltételek együttes fennállása esetén alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez, ha 1) a helyi önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik és 2) a képviselő-testület – polgármester között kialakult tartós bizalmatlanság, együttműködési képtelenség ellenére a képviselő-testület nem kezdi meg a konfliktus feloldására alkalmas eljárásokat és 3) a képviselő-testület a feloszlásáról sem dönt és 4) ennek következtében működőképességének helyreállítása, illetve működésének folytatása nem várható. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

● AB határozat az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezéséről (X/704/2013.)
Az Alkotmánybíróság június 24-én hozott határozatában a kormány indítványa alapján értelmezte az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdését. A kormány 2011. évi CLI. törvény.38. § (1) bekezdése alapján abból a szempontból indítványozta az alaptörvényi rendelkezést, hogy sarkalatos törvény meghatározhatja-e az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit, és ha igen, levezethetők-e az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdéséből a vezetői megbízatás szakmai kritériumaira vonatkozó alkotmányos követelmények, különös tekintettel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökére.Az Alkotmánybíróság az indítványban megfogalmazott kérdések közül egyet tudott érdemben megválaszolni, a többivel kapcsolatban azt állapította meg, hogy nem bírálhatók el az alkotmányértelmezés keretein belül, ezért azokat visszautasította. A kormány elsőként annak a kérdésnek a megválaszolását kérte, hogy az önálló szabályozó szervre – így például az NMHH-ra – vonatkozó sarkalatos törvény előírhat-e az Alaptörvényben nem szereplő követelményeket a szerv vezetőjévé kinevezhető személyek tekintetében. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjévé válás feltételeit. Az indítvány következő kérdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételek meghatározása nem lehetséges önmagában az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezése alapján. A határozat indokolása szerint az önálló szabályozó szervre, annak vezetőjére vonatkozó alkotmányos követelmények nagymértékben függnek attól, hogy az adott szerv működése az Alaptörvény mely más rendelkezésein alapul, illetve mely más rendelkezéseivel, köztük mely alapjogokkal áll összefüggésben. Az önálló szabályozó szerv vezetőjére irányadó követelmények attól sem függetleníthetők, hogy az adott szerv és annak vezetője pontosan milyen hatásköri, szervezeti és működési rendben, illetve milyen szabályozási környezetben fejti ki tevékenységét. Az NMHH elnöke esetében lényeges törvényi szabály, hogy a kinevezett elnök a kinevezés tényével és időpontjában a sajtószabadság érvényesülését szolgáló Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A törvényi kritériumok értelmezése és érvényre juttatása az NMHH elnökének jelölésére és kinevezésére jogosult személyek, azaz a miniszterelnök és a köztársasági elnök feladata. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben a törvényhozó már megalkotta az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket, az azokhoz fűződő alkotmányos kérdések megválaszolására és alkotmányos követelmények megállapítására utólagos normakontroll eljárásban van lehetőség. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának határozata
(Kovács Péter tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László)

● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3287/2012.)
Az Alkotmánybíróság június 24-én elutasította az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) és (5) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó egyéni ügyvéd – aki korábban betegjogi képviselő is volt – indítványában kifejtette, hogy a szabályozás indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz a gyakorló ügyvédekkel szemben. A támadott rendelkezések értelmében ugyanis a kormányrendelet hatályba lépését követően a jogvédelmi képviselői feladatok munka végzésére irányuló jogviszony keretében láthatók el, és ügyvéd kizárólag praxisa szüneteltetése esetén folytathatja ezt a tevékenységet. Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszban kifogásolt, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének előírása, olyan szubjektív feltétel, amely bár a gyakorló ügyvédek számára nem teszi lehetővé a jogvédelmi képviselői feladatok ellátását, azonban ez csak választás kérdése, az ügyvédek számára is nyitva áll a lehetőség ennek a tevékenységnek a végzésére. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának határozata
(Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László és Szalay Péter)

● AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/3441/2012.)
Az Alkotmánybíróság június 24-én elutasította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 36. § (1) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Nyíregyházi Törvényszék előtt 7.Fpkh.15-12-000.225. és 7.Fpk.15-09-000599. számú ügyekben az alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést. A Nyíregyházi Törvényszék bírája az előtte folyamatban lévő ügyben – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az érintett rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá kérte annak megállapítását, hogy ezen alaptörvény-ellenes rendelkezés a felfüggesztett eljárásban nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A határozat indokolása szerint az ügy elbírálása során az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámolási eljárás során a beszámítás intézményével élő hitelező hátrányosabb helyzetbe hozza-e a többi hitelezőt oly módon, hogy ez az Alaptörvényben biztosított hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközne. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak megállapítása, hogy a szabályozási koncepció szempontjából kiket kell egy csoportba tartozónak tekinteni. A jelen ügy elbírálásakor a beszámításra jogosult hitelezők tekinthetők egy csoportba tartozónak, és nem az összes hitelező. A vizsgált szabályozás jogcímtől függetlenül, tulajdoni formára, és tulajdonosokra való különbségtétel nélkül valamennyi tartozással is rendelkező hitelezőre vonatkozik. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Az Alkotmánybíróság július 9-i teljes ülésének napirendje

● A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a 134. § (2) bekezdésének „szabálysértési elzárás” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/2806/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 14. § (2) bekezdés „fiatalkorúak esetén harminc nap” szövegrésze, és a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) és 134. § (1) bekezdéseinek megsemmisítését indítványozta. Az ombudsman kérte a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását lehetővé tevő előírások megsemmisítését, mert álláspontja szerint sérül a fiatalkorúak szabadsághoz és személyi biztonsághoz való joga, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, valamint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.425/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/170/2013.)
Az indítványozó a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, és a kártérítési ügyben hozott Kúria Pfv.IV.20.425/2012/4. számú ítéletének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó a személyi szabadságának jogellenes korlátozása miatt előterjesztett kártérítés iránt keresetét elutasító jogerős ítéletet a Kúria hatályában fenntartotta. Az alkotmányjogi panasz szerint a támadott rendelkezés és a kúriai ítélet sérti az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdésében foglalt személyi szabadság megsértése esetén a kártérítéshez való jogát, továbbá a XXIV. cikk (2) bekezdésében fogalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.

● A Fővárosi Bíróság 8.P.23.480/2011/3. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.22.200/2011/3. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2881/2012.)
Az Átlátszó.hu képviseletében Tordai Csaba ügyvéd a Magyar Állami Operaház átvilágításával összefüggő jelentések kiadását kérte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, ám a tárca megtagadta a jelentések kiadását, arra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő iratok. Az indítványozó szerint a vizsgálati jelentés nem egy konkrét döntés megalapozására szolgál, azaz nem döntés-előkészítő adat, ezért a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.200/2011/3. számú ítélete sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.

● A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2777/2012.)
Az indítványozók Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) 11. cikk (3) bekezdése, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62.,63. és 64. §-ai, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint az Országos Bírósági Hivatal Elnökének bíróság kijelöléséről szóló 22/2012. (II. 16.) OBHE számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezések az OBH elnökének állapítanak meg hatáskört az eljáró bíróság kijelölésére meghatározott esetekben. Április 23-án az ügyben a teljes ülés meghallgatta Handó Tündét, az OBH elnökét.

● A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/504/2012.)
Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 27-én kelt indítványa szerint alapvető jog lényeges tartalmát korlátozza, hogy a támadott rendelkezés felhatalmazza a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására. A közérdekű adatigény megtagadására vonatkozó szabály azért is alkotmányellenes, mert semmilyen korlátot nem határoz meg az adatok visszatartásával szemben. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012. április 20-án benyújtott indítványában továbbra is kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.

● Az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/981/2013.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2013. június 24-én benyújtott indítványában. az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény 9. §, 10. §, 13. § és 16. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta utólagos normakontroll eljárás keretében. A támadott rendelkezések a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. § (4) bekezdését, 69. § (4) bekezdés b) pontját, 72. § (3) bekezdését és 72/C. § (4) bekezdését módosítják 2013. augusztus 1-i hatállyal. Az alapvető jogok biztosa szerint a magánszférához, és a személyes adatok védelméhez való jogot sérti, hogy a vitatott rendelkezések értelmében a nemzetbiztonsági ellenőrzés – a korábbi határozott időtartam helyett – folyamatosan, és titkosszolgálati eszközök alkalmazásával is végezhető. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában; ezáltal befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron azok működését is.

● A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (4a) bekezdés és (5) bekezdés aj) pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3568/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte azoknak a támadott törvényi rendelkezéseknek a megsemmisítését, amelyek kimondják, hogy a közfoglalkoztatott nem részesülhet más munkavállalókhoz hasonlóan pótszabadságban, illetve nem rendelkezhet a számára biztosított 20 nap szabadságról.

● A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2229/2012.)
Tordai Csaba ügyvéd alkotmányjogi panaszában egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése „kivételesen” szövegrész, és a 29. § „vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” szövegrész megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint azok elvonják az alaptörvény-ellenes, közvetlenül alkalmazandó, jogorvoslattal nem támadható jogszabályi rendelkezésekkel szemben benyújtható alkotmányjogi panasz lehetőségét. Az indítványozó másrészt a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-ának alkotmányosságát is megkérdőjelezte. A támadott rendelkezés szerint 2012. január 1-jétől a gazdálkodó szervezet kamarai hozzájárulást köteles fizetni a gazdasági kamara részére, függetlenül attól, hogy a gazdasági kamarának tagja-e. Az indítványozó elsősorban arra hivatkozott, hogy a támadott rendelkezést a Házszabálytól eltérő módon fogadták el, ezért közjogi érvénytelenség megállapítását kérte. Másodsorban az indítványozó kifejtette: a kamarai szolgáltatások finanszírozása nem minősül olyan közérdeknek, amely miatt a tagságtól független kamarai hozzájárulás előírható, vagyis a tulajdonhoz való jog alkotmányosan korlátozható volna.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/376/2013.)
Az indítványozó bíró – az eljárás felfüggesztése mellett – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2011. szeptember 20-án hatályos 35. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában folyamatban lévő ügyben való kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezés értelmében az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Az indítványozó bíró szerint az ügyben a felperes fél a lakóház építésének megkezdésekor nem számolhatott a támadott rendelkezés későbbi hatálybalépésével, ami sérti a jogállamiság elvét.

● A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésének b) pontja, valamint 6. § (4) bekezdésének b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/1178/2012.)
Az indítványozó bíró – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását, valamint a Baranya Megyei Bíróság előtt 7.K.20.034/2010. számon folyamatban lévő perben való kizárását kérte. A támadott rendelkezések alapján nem végezhet személy- és vagyonőri tevékenységet az, akit a b) pontban meghatározott bűncselekmények miatt elítéltek, és a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott idő még nem telt el. Az indítványozó bíró szerint a rendelkezések sértik az Alaptörvényben foglalt általános diszkriminációtilalmi klauzulát, és a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG