Panamázók célkeresztben - Tovább zsugorodik a kedvelt offshore központok listája

2014.02.25. Jogi Fórum / Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító globális törekvéseket követi a magyar kormány szándéka, hogy kétoldalú adóegyezményeket kössön olyan adóparadicsomokkal, mint Andorra, Liechtenstein, a Brit Virgin-szigetek, Bermuda és Panama – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. A vezető adóperes és adójogi specialista szerint ezek az információcserére is kiterjedő megállapodások különösen azokra jelenthetnek veszélyt, akik ezeken a helyeken parkoltatják eltitkolt jövedelmeiket és itthon adóhatósági vizsgálat folyik ellenük.

Az Andorrával, Liechtensteinnel, a Brit Virgin-szigetekkel, Bermudával és Panamával megkötendő kétoldalú adóegyezmények részleteinek kidolgozására és a tárgyalások megkezdésére már 2013-ban megadta a felhatalmazást a miniszterelnök – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.

Ezek közül a Panamával és a Liechtensteinnel kötendő egyezmény várhatóan egy-egy teljes körű kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény lesz, amely – az ilyen egyezményekben szokásosan kikötött rendelkezés szerint – kölcsönös információszolgáltatási kötelezettséget is tartalmaz majd. A többi országgal megkötendő egyezmény ugyanakkor kizárólag adóügyi információcserére vonatkozna.

Egyszer ad, aki jókor ad

Liechtenstein 2014-től 12,5%-os társasági adót vetett ki a külföldi tulajdonú Liechtensteinben bejegyzett cégekre is, amivel – gyakorlatilag önként – le is iratkozott az adóparadicsomok listájáról. Ezért – a többi európai országhoz hasonlóan – a törpeállam esetében is indokolttá vált a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény megkötése.

Panama ugyanakkor egyike azoknak az offshore központoknak, amelyek az ott bejegyzett társaságokra lényegében nem vetnek ki adót. Kettős adózás hiányában Panama viszonylatában nem lenne indokolt kettős adóztatási egyezményt kötni, csupán egy információcserét előíró egyezményt, ugyanis Magyarország nem korlátozná a saját adóztatási jogát a panamai cégek és panamai forrású jövedelmek tekintetében.

Azonban elképzelhető, hogy a pénzügyi kormányzat a territoriális adóztatási rendszerű Panamát „rendes adóterhelésű” országnak tekinti, ugyanis Panamában az ott bejegyzett cégek elvben társaságiadó-alanyok, és csak a külföldi forrású jövedelmük után nem kell adót fizetniük.

„Mondani sem kell azonban, hogy a magyar érdekeltségű panamai cégek jellemzően nem panamai tevékenység céljára lettek létrehozva így a szabályok értelmében valójában nem fizetnek adót Panamában. Az adófizetés elvi lehetősége ellenére tehát nyugodtan tekinthetők a panamai cégek egyöntetűen adómentes offshore cégeknek” – mutatott rá Szudoczky Rita, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza.

Bizonyos szempontból hasonló egyébként a helyzet Hongkonggal, amely szintén territoriális adórendszert alkalmaz. Magyarország Hongkonggal is kettős adóztatási egyezményt kötött, nem csupán információcsere egyezményt, e választást azonban indokolhatta, hogy Hongkong sok szempontból Kína kapuja, ami miatt a kettős adóztatási egyezmény megkötése számos előnnyel járhat.

Adathalászat

A Brit Virgin-szigetekkel, Bermudával és Andorrával kötendő egyezmény várhatóan kizárólag adóügyi információcserére vonatkozik majd. A normál adóterhek mellett adóztató államok jellemzően ilyen megállapodásokat kötnek az adóparadicsomokkal. Ezeknek az egyezményeknek a megkötése azért áll az adóparadicsomok érdekében, mert ellenkező esetben felkerülhetnek az OECD feketelistájára, aminek számos hátrányos következménye lehet.

Magyarország a mostanáig csupán két állammal kötött ilyen egyezményt, a Csatorna-szigetekhez tartozó Guernseyvel és Jerseyvel.

„Fontos kiemelni, hogy jelenleg mind a kettős adózási egyezmények, mind az adóügyi információcserére vonatkozó egyezmények tipikusan csak kérelemre történő adatszolgáltatást írnak elő” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Ez azt jelenti, hogy a másik állam adóhatósága csak a magyar adóhatóságok megkeresése esetén köteles a kért adatot kiszolgáltatni. Az információkérésnek ésszerűen konkrétnak kell lennie és a magyar adóhatóságnak valószínűsíteni kell, hogy adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges információt kér. Általános, „adathalászat-jellegű” lekérés teljesítésére a megkeresett adóhatóság nem köteles. Tehát a magyar adóhatóság nem kérheti, hogy a másik állam adóhatóság listázza ki az összes ott bankszámlával rendelkező magyar állampolgár személyes vagy bankszámlával kapcsolatos adatait.

Szudoczky Rita rámutatott: a magyar adózókra akkor jelent igazi veszélyt egy ilyen egyezmény, ha velük szemben a magyar adóhatóság már vizsgálatot folytat. A most bejelentett és folyamatban lévő egyezmények is ilyen típusú információcserét tennének csak lehetővé, tehát nem szolgáltatnának alapot automatikus információcserére.

„Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy az egyezményekben lefektetett mechanizmusok mennyire működnek majd a gyakorlatban és valójában rendelkezésre állnak-e azok az információk a társszervezeteknél, amelyekre a magyar adóhatóság igazán kíváncsi” – fűzte hozzá a szakember.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
OFFSHORE