Putyin: A Krím félsziget vezetésének döntése nemzetközi jogon alapszik - A NATO főtitkára az orosz csapatok visszavonását követeli

2014.03.10. Jogi Fórum / MTI

A nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli a Krími Autonóm Köztársaság vezetésének a félsziget Oroszországhoz való csatolásáról szóló döntése - közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya vasárnap adott ki tájékoztatót.

Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott elvi határozatot. Az orosz államfő arra is felhívta Angela Merkel és David Cameron figyelmét, hogy a jelenlegi kijevi hatalom semmilyen intézkedést nem tesz a "szélsőségesen nacionalista és radikális erőknek a fővárosban( Kijevben) és számos ukrajnai régióban tapasztalt tombolása ellen".

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint az állami vezetők "a meglehetősen bonyolult ukrajnai társadalmi-politikai helyzettel, valamint a (Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról) március 16-ra kitűzött népszavazással összefüggő kérdésekről" folytattak megbeszélést. A moszkvai tájékoztatás leszögezi, hogy "a történtek értékelésében meglévő különbségek ellenére, (az orosz államfő, a német kancellár és a brit kormányfő) kifejtették, hogy mindannyian érdekeltek a feszültség továbbterjedésének megakadályozásában és a helyzet mielőbbi rendezésében".

A Kreml sajtószolgálata továbbá tudatta, hogy az orosz, a német és a brit állami vezetők véleményt cseréltek az ukrajnai válság rendezését célzó lehetséges nemzetközi erőfeszítésekről, valamint megegyeztek abban, hogy szoros munkakapcsolatban maradnak, ebbe beleértve a külügyminiszteri szintű együttműködést.

Oroszország több településén szombaton is szimpátiatüntetéseket szerveztek az ukrajnai oroszok, így a krími lakosság támogatására. Szentpéterváron mintegy másfél ezer ember vonult az utcára az Orosz tisztek, a Szülőföld, és más orosz hazafias szervezetek felhívására. A megmozdulás részvevői "Ukrajna mondj nemet a fasizmusra!", "Veled vagyunk, Krím!", "Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország - egységes orosz föld!" és hasonló tartalmú feliratokat tartottak a magasba. A szimpátiatüntetések a múlt vasárnap óta a központi hatalom támogatásával szervezetten zajlanak Oroszországban.

Eközben Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak. A Fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában 3 ezer ember énekelte együtt az ukrán himnuszt a híres Patyomkin-lépcsőn és tüntetett Ukrajna egysége mellett.

Merkel Putyinnak: jogsértő a népszavazás a Krím félszigeten

Németország szerint ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal a tervezett népszavazás a Krím félsziget hovatartozásáról - jelentette ki a német kancellár az orosz államfővel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során. Angela Merkel a török kormányfővel és a kínai elnökkel is egyeztetett vasárnap, törekvései a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lap szerint arra irányulnak, hogy kialakuljon egy széles nemzetközi koalíció, amely az eddiginél erősebb nyomást gyakorol Moszkvára.

A német kormány közleménye szerint Angela Merkel a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésben sajnálatát fejezte ki azért, hogy továbbra sem sikerült előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoporttal kapcsolatban.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy sürgősen érdemi eredményre kell jutni az összekötő csoport megalakításának ügyében.

A testület létrehozását a kancellár javasolta az orosz elnökkel egy héttel korábban folytatott telefonbeszélgetésén. A német kormány akkori tájékoztatása szerint Putyin elfogadta a javaslatot. Az elképzelés szerint a csoport feladata a politikai párbeszéd megkezdése lenne.

Angela Merkel csütörtökön a rendkívüli EU-csúcs után azt mondta, hogy az unió további szankciókat vezethet be Oroszország ellen, amennyiben a következő napokban nem történik előrelépés az összekötő csoport ügyében. A lehetséges büntetőintézkedések között említette az utazási korlátozásokat és bankszámlák befagyasztását.

A német kancellár vasárnap a török kormányfővel és a kínai elnökkel is tárgyalt telefonon.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint egyetértenek abban, hogy feltétlenül meg kell védeni Ukrajna szuverenitását, területi és politikai egységét. Egyetértettek abban is, hogy rövid időn belül tárgyalnia kell Ukrajnáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának, vagyis a három nemzetközi szervezet döntéshozó testületének.

Recep Tayyip Erdogan a nyilatkozat szerint közölte a német kancellárral, hogy Törökország kész részt venni a nemzetközi összekötő csoport munkájában, mozgósítva az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatait, és kihasználva lehetőségeit a kapcsolatfelvételre a krími tatárok közösségével.

Angela Merkel és a kínai államfő, Hszi Csin-ping beszélgetésén egy sor aktuális kérdést áttekintettek. A kancellár tájékoztatta partnerét az ukrajnai válság politikai rendezését célzó erőfeszítésekről is. Hszi Csin-ping a német kormányfővel egyetértve kiemelte, hogy a párbeszéd útján kell keresni a megoldást és be kell tartani a nemzetközi jog előírásait - áll Steffen Seibert kormányszóvivő közleményében.

A német kormány vasárnapi kommünikéi alátámasztják a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lap értesülését, amely szerint Berlin összekötő csoport alakításáról szóló ajánlat alapján folytatja tovább a párbeszédet Moszkvával, ezzel párhuzamosan pedig kísérletet tesz egy minél szélesebb nemzetközi koalíció megszervezésére, amely nagyobb erővel gyakorolhat nyomást Oroszországra.

A FAS a német külügyminisztériumból származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy nem durva szankciókról, hanem "okos ellenintézkedésekről" van szó, amelyek "ráébreszthetik Moszkvát, hogy mi minden forog kockán".

A stratégia első lépései között rendkívüli ülésre hívhatják össze az EBESZ és az Európa Tanács döntéshozó testületét, valamint az uniós külügyminiszterek tanácsát. A megbeszélések témája szankciók előkészítése arra az esetre, ha Moszkva nem változtat az ukrajnai válságra vonatkozó politikáján - írta a frankfurti lap.

A NATO főtitkára az orosz csapatok visszavonását követeli

A NATO főtitkára követeli az orosz csapatok visszavonását a Krím félszigetről. Anders Fogh Rasmussen a Bild című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem lehet megváltoztatni az európai határokat.

A Bild hétfői számában megjelenő interjúból vasárnap közölt részletek alapján a NATO-főtitkár szokatlanul élesen bírálta Moszkvát a Krím félszigettel kapcsolatos politikája miatt. "Elvárjuk, hogy Oroszország teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza csapatait (a Krímről) és ne ártsa bele magát az Ukrajna más régióiban zajló folyamatokba. A 21. században senkinek sem szabad megpróbálni új határokat húzni Európa térképén" - mondta Anders Fogh Rasmussen.

Hozzátette, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel folytatott csütörtöki megbeszélésén biztosította partnerét arról, hogy "a NATO Ukrajna oldalán áll".

Az atlanti szövetség főtitkára nagyra értékelte, hogy a kijevi vezetés a válság békés megoldása mellett kötelezte el magát, és "az ukrán hadsereg a hatalmas nyomás ellenére visszafogott magatartást tanúsított".
Kiemelte, hogy "a nemzetközi közösség latba veti diplomáciai és politikai súlyát a békés megoldásért. A NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió és más szereplők közös erőfeszítéseket tesznek" a válság rendezéséért - mondta Anders Fogh Rasmussen a Bildnek.
 

  • kapcsolódó anyagok
UKRAJNA