Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

A bizalmi vagyonkezelésről multidiszciplináris kontextusban - Nemzetközi szakmai konferencia

2014.05. 5. Jogi Fórum / dr. Illés István LL.M.

Április 24-én immár második alkalommal rendezte meg a STEP, azaz a Society of Trust and Estate Practitioners nevű szervezet magyarországi egyesülete a bizalmi vagyonkezelésről szóló konferenciáját.

Az elsősorban vagyonkezelőket és a bizalmi vagyonkezelés mintájául szolgáló trustokkal foglalkozó ügyvédeket, adótanácsadókat és más szakembereket tömörítő, szakmai és érdekképviseleti funkciókat betöltő közösség nagy elismertségnek és tekintélynek örvend szakmai berkekben szerte az egész világon. Az általuk képviselt nívót hűen tükrözte a Duna Palotában megrendezésre került konferencia is, amelyen a STEP Worldwide vezérigazgatója, David Harvey, valamint a STEP Magyarország elnöke, Menyhei Ákos LL.M., TEP mellett Bánáti János és Réti László, a Magyar, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke mondott köszöntőbeszédet. A rendezvényen – amelynek tavaly még a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme adott otthont – idén mintegy háromszázan vettek részt, és a nagyszámú külföldi érdeklődő mellett a jelenlévők között megtalálhattuk a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos joganyagért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a bizalmi vagyonkezelők feletti felügyeleti jogkört gyakorló Magyar Nemzeti Bank képviselőit is.

A konferencia – a bizalmi vagyonkezelésre egyébként is jellemző – multidiszciplináris kontextusban közelítette meg az új Polgári Törvénykönyvvel bevezetett bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét, kezdve a történeti és jogösszehasonlító szempontú vizsgálódástól egészen az adójogi és számviteli megközelítésig.

Az előadások sorozatát Alon Kaplan LL.M., a STEP izraeli szervezetének elnöke nyitotta meg, és a prezentációjából megtudhatták az érdeklődők, hogy a bizalmi vagyonkezelés története egészen a bibliai időkig nyúlik vissza, és a történelem alakulásában gyakran játszottak szerepet olyan bizalmi vagyonkezeléshez hasonló jogi struktúrák, mint például a muzulmán jogrendszerekben ismert és elsősorban vallási kötődésű wakf. Izrael modern kori történetében is kiemelkedő szerep jutott a bizalmi vagyonkezelési típusú jogviszonyoknak, így például Tel-Aviv alapításához is szervesen kötődik egy angol jog alatt létrehozott trust.

Illés István LL.M. előadásából kiderült az is, hogy a Magyarországéhoz hasonló kontinentális jogi alapokon működő jogrendszerekben – mint például Németországban vagy Svájcban – is találkozhatunk a bizalmi vagyonkezelésre emlékeztető jogi megoldásokra, sőt a katonáskodó fiú különvagyonának (peculium castrense) intézménye, valamint az 1949-ig Magyarországon is létező hitbizomány (fideicommissum) a római jogból és a magyar jogtörténetből is szolgáltat példákat bizalmi vagyonkezelési jellegű megoldásokra.

A Magyarországon elsőként magyar nyelven megjelent bizalmi vagyonkezelési tárgyú könyv, „A bizalmi vagyonkezelés és a trust” szerzője, Sándor István Ph.D., TEP. az új Ptk. világába kalauzolta el a konferencia résztvevőit, és részletesen elemezte a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok jellegzetes hárompólusú felépítését a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett, továbbá ezek hitelezőinek oldaláról.

A Sándor István által felvetett fonalat vezette tovább B. Szabó Gábor, TEP, a STEP Magyarország alelnöke, kiemelve a bizalmi vagyonkezelés szerepét a Magyarországon is egyre aktuálisabbá váló vagyonátörökítési/-továbbadási ügyletekben. Az előadó – a hazai jogfejlődési előzmények felvázolása mellett – gyakorlati oldalról vette számba a bizalmi vagyonkezelési szerződés minimális tartalmi elemeit, melynek során hangsúlyt fektetett a hazai joggyakorlatban jogbizonytalanságot jelentő felmondási jog kizárásának, illetve korlátozásának kérdéskörére is.

A STEP magyarországi szervezetének kritikai jellegű észrevételeit és javaslatait a polgári jogi, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről szóló 2014. évi XV. törvényben található szabályozással kapcsolatban dr. Magyar Csaba, TEP foglalta össze. Az előadásból egyértelművé vált, hogy mind az ügyfelek, mind a vagyonkezelők, mind pedig a szabályozásból az adóbevételek növekedésén keresztül hasznot húzó állam számára még kedvezőbbé válna a bizalmi vagyonkezelés intézménye, ha a jelenleginél egyértelműbb jogi keretet kapna a kezelt vagyon védelmére vonatkozó szabályanyag, elsősorban a vagyonrendelő hitelezőinek szemszögéből.

A konferencia első felének végében Richard Pease, TEP vont párhuzamot a kontinentális jogi (elsősorban svájci) és az angolszász bizalmi vagyonkezelési szabályozási modell között. Az előadás elsősorban a vagyonkezelői tevékenység végzésének feltételeire (engedélyezés és hatósági felügyelet szükségessége), valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok kötelező regisztrációjára koncentrált mind az amerikai, mind pedig az EU által megszabott – vagy éppen elfogadás alatt álló – szabályok tükrében.

A közjogi és polgári jogi témájú előadások után a bizalmi vagyonkezelés adózási és számviteli kérdéseire összpontosító prezentációk következtek. A legfontosabb adójogi kereteket a STEP Magyarország elnöke, Menyhei Ákos, LL.M., TEP mutatta be, a bizalmi vagyonkezelés három lényeges gazdasági eseményéhez, a vagyonrendeléshez, a vagyonkezelés folyamatához, valamint a kezelt vagyonból történő kifizetéshez kapcsolódóan. Az előadással kapcsolatban kiderült, hogy az új Ptk. hatálybalépésének idejére nemcsak a polgári jogi szabályozás készült el, de a bizalmi vagyonkezelés adóztatása is megoldottá vált, a társaságok adózásához hasonló, de attól – a jogviszony sajátosságainak megfelelően – némiképp eltérő színezettel.

A konferencia délutáni szekciójában Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke mutatta be a bizalmi vagyonkezelés önálló számviteli alanyiságát, valamint az azzal együtt járó vagyonkezelői kötelezettségeket. Az adózással és a számvitellel kapcsolatos kérdéskört Kolozs Borbálának a bizalmi vagyonkezelés és a kettős adóztatás elkerülését célzó nemzetközi egyezmények kapcsolatát, valamint az egyes vitás kérdéseket – mint pl. a kezelt vagyon személykénti minősítésének lehetőségét vagy a végleges haszonhúzó meghatározását – tárgyaló előadása zárta, szorosan összekapcsolódva a bizalmi vagyonkezelés nemzetközi adótervezésben betöltött elméleti és valóságos szerepét bemutató esettanulmánnyal, melyet Horváth Balázs, TEP tárt a konferencia résztvevői elé.

A konferencia záró szakasza a pénzügyi világ és a bizalmi vagyonkezelési piac együttműködését és kapcsolódási pontjait elemezte. Szécsényi Bálint a bizalmi vagyonkezelők részére nyújtható, személyre szabott pénzügyi szolgáltatásokat vette górcső alá, míg Karagich István, TEP a bizalmi vagyonkezelés jövőbeli piacának elemzése mellett a pénzügyi szolgáltatásoknak a bizalmi vagyonkezelésben elfoglalt helyét emelte a középpontba.

A konferenciát két olasz vendégelőadó, Martina Moscardi, TEP, a STEP Olaszország alelnöke és Dott. Leopoldo Minicucci, TEP zárta, akik a Hágai Nemzetközi Trustjogi Egyezményről és annak az olasz jogra gyakorolt hatásáról beszéltek. A konferencia résztvevői megtudhatták az előadásukból, hogy Olaszország – saját kodifikáció híján is – jelentős bizalmi vagyonkezelési piacot tudott kialakítani a bíróságainak nyitottsága és rugalmassága, valamint a bölcsen megválasztott adójogszabályok hatására.

A konferencián összességében az derült ki, hogy Magyarországon továbbra is megkülönböztetett érdeklődés övezi a bizalmi vagyonkezelési szerződést, és mind a potenciális bizalmi vagyonkezelők, mind pedig az állami szereplők részéről egybehangzó az igény, hogy a bizalmi vagyonkezelés még hiányzó elemei, illetve az egyes pontosításra szoruló részletszabályok oly módon kerüljenek kialakításra, hogy arra egy hatékony és jövedelmező, ugyanakkor mégis kiszámítható és minden érintett számára biztonságos bizalmi vagyonkezelői piac jöhessen létre. A konferencia azt a határozott üzenetet sugározta, hogy a bizalmi vagyonkezelés továbbra is ígéretes joganyag, amely jelentős üzleti potenciált hordoz magában ügyvédeknek, ügyfeleknek, bizalmi vagyonkezelőknek és az államnak egyaránt, ráadásul a MÜK és a BÜK segíteni fogják az ügyvédséget abban, hogy a megfelelő jelenlétünk biztosítva legyen ebben a nemzetközileg is kiemelt üzleti szektorban.
 

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ÚJ PTK