Júniusi Ab-mustra – Új tanácsvezetők, ítélkezési szünet

2014.06.30. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság teljes ülése egy hónappal a hathetes ítélkezési szünet megkezdése előtt az öttagú tanácsok élére új vezetőket választott. A döntés hátterében feltehetőleg az áll, hogy az eddigi tanácsvezetők közül két alkotmánybíró mandátuma az ősszel lejár.

Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat (Ügyrend) 12. §-a alapján az Ab július 21-től augusztus 29-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése az ítélkezési szünet előtt egy hónappal határozott az új tanácsvezetők személyéről. Az 1002/2014. (VI. 17.) AB Tü. határozat alapján az 1. öttagú tanács vezetője Kiss László, a 2. öttagú tanácsé Stumpf István, míg a 3. öttagú tanácsé Lévay Miklós lett.

A döntés hátterében feltehetőleg az áll, hogy az eddigi tanácsvezetők közül két alkotmánybíró mandátuma az ősszel lejár. Az 1. öttagú tanács korábbi vezetőjét, Kovács Pétert 2005. szeptember 26-ával, a 2. öttagú tanács vezetőjét, Balogh Elemért pedig 2005. november 14-ével választották meg alkotmánybírónak. Szeptember 26-án lejár Bragyova András megbízatása is, akit kilenc esztendeje Kovács Péterrel együtt választottak meg a testületbe. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény értelmében a tagsági jogviszony megszűnik a megbízatási időtartam leteltével [15.§ (1) bek.]. Korábban a szabályozás úgy szólt, hogy ha az Országgyűlés az Ab új tagját a meghatározott határidőig nem választja meg, az Ab tagjának megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik [15.§ (3) bek.]. Ezt a rendelkezést azonban a 2013. évi CCVII. törvény 42. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Az a szabály viszont a mai napig hatályban van, amely kimondja, hogy az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg [8. § (3) bek.]. Miután már az ominózus 90 napon belül vagyunk, a parlament bármikor megválaszthatná Kovács Péter és Bragyova András utódját.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának határozata
(Kiss László tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Juhász Imre és Kovács Péter)

● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1403/2013.)
Az Alkotmánybíróság június 16-án elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kúria Kfv.II.37.817/2012/3. számú és a Fővárosi Törvényszék 19.K.33.607/2011/19. sz. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó által üzemben tartott személygépkocsi 2010. október 1-jén a megengedett 130 km/h sebesség helyett 182 km/h sebességgel közlekedett. A szabálysértésről fényképfelvétel készült, ami azonban a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben foglalt feltételeknek nem felelt meg maradéktalanul annyiban, hogy az adott útszakaszon megengedett sebességet a képi felvétel maga nem tartalmazta. A rendőrség mindazonáltal az ügyben közigazgatási bírságot szabott ki. Az indítványozó szerint a hatóságok és a bíróságok is olyan bizonyítékokat vettek figyelembe, amelyek felhasználását az alkalmazandó jogszabály nem engedte meg. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a jogalkotó kifejezett mérlegelése következtében kötött bizonyítási cselekmény előírása ellenére a szabad bizonyítás elvének megfelelően elvégzett bizonyítás és mérlegelés sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot. A határozat indokolása szerint sem a hatóságok, sem a bíróságok nem sértették meg az Alaptörvény felhívott rendelkezéseit azáltal, hogy törvény kifejezett előírása ellenére más bizonyítékot is felhasználtak a hatósági határozat tényállásának felderítéséhez. A panaszos által kezdeményezett perben tényként állapította meg a bíróság – amit az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz jellege miatt nem mérlegelt felül –, hogy a szóban forgó mérőeszközt 2008. május 1-je, a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet hatálybalépése előtt szerezték be. Az Alkotmánybíróság szerint pedig ebből az következik, hogy a konkrét ügyben az eljárás tisztességességéhez való jog sem a hatósági, sem a bírósági eljárásban nem sérült. A GKM rendelet 6. § (3) bekezdésének a kivétele minden eljárási szereplő, így a hatóság és az ügyfelek számára is nyilvánvalóvá tette, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (3) bekezdésében előírt kizárólagosan felhasználható bizonyíték követelménye alól a jogalkotó egy szűken megszabott esetkörre kivételt tett, ami által a szabad bizonyítás főszabálya mindenki számára előreláthatóan érvényesült. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának határozata
(Stumpf István tanácsvezető, Balogh Elemér, Paczolay Péter, Pokol Béla és Szívós Mária)

● AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/21/2014.)
Az Alkotmánybíróság június 24-én elutasította a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. számú melléklet „Kitöltési útmutató az elszámoló adatlap 8. oszlopához” cím alatt, a „Támogató szolgálat esetén” bekezdés megjelölt fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint az általános és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság előtt folyamatban lévő Kfv.IV.35.572/2012/9. számú ügyben történő alkalmazásának a kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A bírói indítvány a konkrét ügyben alkalmazandó, de már hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányult. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kormány a rendelkezések megalkotása során nem lépte túl a felhatalmazás kereteit, mivel a szociális szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezése és ellenőrzése nem választható el az állami normatív támogatás feltételeitől. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG