Elfogadható a devizahitelek forintosításának törvényi megoldása - Ombudsman: Szükséges a csődvédelem mielőbbi bevezetése

2015.05.28. Jogi Fórum / MTI

Az alapvető jogok biztosa szerint a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás alkotmányossági szempontból elfogadható - tájékoztatott a biztos hivatala.

A deviza- és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban több panaszos fogalmazta meg aggályait Székely László ombudsmannak. Alapvetően azt sérelmezték, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azzal, hogy gyakorlatilag kötelezővé teszi a devizahitelek forintosítását.

Az ombudsman elsősorban azt vizsgálta, hogy az állami beavatkozás, és lényegében a szerződési szabadság korlátozása során miként érvényesül a jogbiztonság követelménye, továbbá, hogy a szabályozás biztosítja-e a jogbiztonság érvényesülését, különösen a fogyasztók jogainak védelmét tekintve - írták a közleményben.

Az ombudsman jelentésében rámutat: a forintosítási törvény az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását célozza azzal, hogy megszünteti a lakossági jelzálog-hitelszerződésekben az adósokat egyoldalúan terhelő árfolyamkockázatot, az adósok megóvása pedig alkotmányosan igazolhatóvá teszi az állami beavatkozást.

A tisztességes eljárás követelményének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ténylegesen tájékozódhassanak arról, hogy a jogszabályok milyen magatartás tanúsítására kötelezik, illetve milyen jogosultságok, kedvezmények illetik meg őket - emeli ki jelentésében az ombudsman.

Mivel a forintosítás kapcsán az ügyfelek csak több bonyolult jogi megfogalmazás értelmezése útján tájékozódhatnak jogaikról és kötelezettségeikről, az ombudsman felkérte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy tájékoztató anyagokkal segítse a fogyasztókat.

Az ombudsman emlékeztet: 2008 és 2013 között már három jelentésében is rámutatott arra, hogy szükséges a csődvédelem intézményének mielőbbi bevezetése annak érdekében, hogy az érdemi védelmet nyújtson a fizetésképtelenné vált természetes személy adósok számára.

A közlemény szerint a magáncsőd nem helyettesítheti más, jelenleg is szabályozott és alkalmazott, a bajba jutott adósok helyzetének rendezésére irányuló megoldásokat - árfolyamgát, végtörlesztés, jogi segítségnyújtás, átütemezés, fizetési könnyítés és forintosítás -, ugyanígy eltérő rendeltetésük miatt ezek sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályokat.
 

Az alapvető jogok biztosa szerint a bajba jutott adósok megsegítésére komplex, az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom - bár eltérő mértékű és módú - együttműködésén alapuló megoldásokra van szükség.

Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy más érintett tárcákkal együttműködve vizsgálja meg a magánszemélyek csődvédelméről rendelkező törvényi szabályozás megalkotásának lehetőségét - áll a közleményben.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL
OMBUDSMAN
SZÉKELY LÁSZLÓ