Választási rendszer, adórendszer és párttámogatás - A három kérdés a lengyelországi eredménytelen népszavazáson

2015.09. 7. Jogi Fórum / MTI

Érvénytelen a vasárnapi lengyelországi népszavazás az országos választási bizottság (PKW) oldalán közölt részleges eredmények szerint, a szavazásra jogosultak csupán 7,48 százaléka járult urnákhoz.

A részvételi arányt a 32 választókerületben már befejezett számlálás alapján közölték. Összesen 51 választókerület van.

A népszavazás - amelyet Bronislaw Komorowski korábbi államfő kezdeményezett még a májusi elnökválasztási kampány idején - akkor lenne érvényes, ha a bő 30 millió szavazásra jogosultnak több mint 50 százaléka vett volna részt rajta.

A szavazás közvetlenül megelőzte az októberben esedékes parlamenti választást. Megfigyelők szerint érvénytelensége tovább gyengítheti Komorowski pártjánák, a népszavazást jóváhagyó, kormányzó jobboldali liberális Polgári Platformnak (PO) a népszerűségét.

A népszavazás másik vesztese a parlamenti választásokon szintén induló Pawel Kukiz mozgalma. A vasárnap feltett három kérdés egyike ugyanis az egyéni választókerületeknek a választási rendszerben való nagyobb szerepére vonatkozott, ami az elnökválasztáson független jelöltként váratlanul jól szereplő Kukiz fő politikai követelése volt.

A népszavazás iránti csekély érdeklődés - annak ellenére, hogy a részleges eredmények szerint az urnákhoz járulók 79,88 százaléka igennel válaszolt az egyéni választókerületeket illető kérdésre - elemzők szerint azt mutatja: nem ez a követelés vonzza az összefüggő politikai programmal egyébként nem rendelkező Kukiz mozgalmának híveit, hanem a politikai pályára tért művész az elnökválasztáson csupán protesztszavazatokat gyűjtött be, ami hosszabb távon lehetetlenné teszi a politikai rendszerbe való hatékony beépülését.

A lengyelek a vasárnapi népszavazásban három kérdésre válaszolhattak: ezek a választási rendszer megváltoztatásán kívül a pártok állami finanszírozásának fenntartására vagy eltörlésére vonatkoztak, valamint az adórendszerben egy olyan elv bevezetésére, amelynek értelmében vitás kérdésekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.

Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta négyszer tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két szavazás - az alacsony részvételi arányra való tekintettel - érvénytelen volt. Az 1997-es - a jelenleg érvényes alkotmányt jóváhagyó - népszavazásnál a jogosult választóknak csak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt, akkor viszont nem kellett meglennie legalább 50 százalékos részvételi aránynak. Érvényes volt a Lengyelország európai uniós csatlakozását jóváhagyó 2003-as szavazás is, akkor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult az urnákhoz.
 

  • kapcsolódó anyagok
NÉPSZAVAZÁS
LENGYELORSZÁG