Bővített jogalkotási autonómia - Szeptemberi Ab-mustra - A legfontosabb döntések

2015.10. 5. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság elutasította Szabó Máté korábbi ombudsman azon indítványát, amelyben a helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének tisztázatlanságát támadta. A határozat szerint az Alaptörvény negyedik módosítása közvetve kibővítette a helyi önkormányzatok jogalkotási autonómiáját.

A teljes ülés szeptemberi fontosabb döntései

Az önkormányzatok jogalkotási hatásköre – II/1219/2013.
Az Ab szeptember 29-én elutasította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze, 8. § (2) bekezdése és a 143. § (4) bekezdés d) pontjának „továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt. Szabó Máté korábbi ombudsman szerint a közösségi együttélési szabályok meghatározására és jogkövetkezményeire vonatkozóan nem tisztázott a helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelme. A megfelelő törvényi keretszabályok hiánya miatt a helyi közösség védelme és a szakigazgatási szabályok összemosódnak, az esetleges „közerkölcsvédő”, „köznyugalom-védő” vagy „közízlés-védő” buzgalom alkotmányos alapjogok sérelméhez vezet. Az Ab megállapította: az Alaptörvény negyedik módosítása közvetve kibővítette a helyi önkormányzatok jogalkotási autonómiáját. A helyi önkormányzatnak lehetősége van a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat, illetve törvényi felhatalmazás alapján az együttélés szabályait helyi szinten szabályozni. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Alaptörvény-ellenes referendum – IV/2774/2015.
Az Ab szeptember 22-én megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes. Az Ab szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása. Márpedig a kérdésből a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg emelését eredményező jogalkotás következik. Az Ab a nők és a férfiak egyenjogúsága kapcsán leszögezte, hogy a nőket külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint a férfiaknak. A határozathoz Kiss László, Lévay Miklós, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt, míg Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Okafogyott indítványok – 3175/2015. (IX. 23.) AB végzés
Az Ab szeptember 15-én megszüntette az eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 2012. július 17-étől 2013. július 31-ig hatályban volt 62–63. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és e rendelkezések alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panaszok tárgyában. Szintén megszüntette az eljárást a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzésének vizsgálata ügyében. Az indítványozók azokat a rendelkezéseket támadták, amelyek hatáskört állapítanak meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének az eljáró bíróság kijelölésére. Az Ab szerint azért váltak okafogyottá az indítványok, mert a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket az alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló ügyben már nem kell alkalmazni. A testület okafogyottnak találta a kúriai végzés alaptörvény-ellenességének vizsgálatát is, mert az eljáró bíróság illetékességét nem az OBH elnökének döntése, hanem a Kúria egy újabb, az eljáró bíróságot kijelölő határozata alapozza meg. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

Bírói jogértelmezés hibájára alapított panasz – 3173/2015. (IX. 23.) AB határozat
Az Ab szeptember 7-én elutasította a Kúria Kfv.V.35.534/2013/15. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.649.889/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozóval szemben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kötelezettséget állapított meg. Az indítvány szerint a PSZÁF az eljárást már hatályba lépett, de az ügyben még nem alkalmazható jogszabályok alapján folytatta le. Az Ab leszögezte: akkor vizsgálhat érdemben a bírói jogértelmezés hibájára alapított alkotmányjogi panaszt, ha a bíróság egy, az Alaptörvényben biztosított jog szempontjából releváns ügynek az alaptörvényi érintettségére tekintet nélkül járt el. Az adott ügynek azonban ilyen vetülete nem merült fel. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)

Az öttagú tanácsok határozatai

Özvegyi nyugdíj feléledése – IV/988/2015.
Az Alkotmánybíróság 2. tanácsa szeptember 29-én elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4087/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó özvegyi nyugdíj feléledése iránti kérelmét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elutasította, mert a jogszabályban meghatározott életkort az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven túl érte el, így jogosultsága nem éledhet fel.  A határozattal szemben bírósághoz fordult, de elutasították a kérelmet. Az Ab szerint az özvegyi nyugdíj feléledésére nyitva álló határidő meghatározása a törvényhozó mérlegelésére tartozik. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Választási támogatás visszafizetése – 3176/2015. (IX. 23.) AB határozat
Az Ab 3. tanácsa szeptember 7-én elutasította az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenessége megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés kimondja: ha az országgyűlési választásokon indult képviselőjelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok 2%-át, akkor a felhasznált támogatást köteles visszafizetni. Az indítványozó bíró szerint ez a rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot. Az Ab megállapította: a visszafizetést előíró szabály nem minősül tulajdonjogot korlátozó rendelkezésnek, hiszen a tulajdonos saját elhatározásából fogadta el a támogatást. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

Mögöttes felelősség – 3177/2015. (IX. 23.) AB határozat
Az Ab 3. tanácsa szeptember 7-én elutasította az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A perbeli szociális intézménynél fenntartóváltás történt. Az adóhatóság fizetési kötelezettséget állapított meg a korábbi fenntartónál, de mivel nem volt nála fellelhető vagyontárgy, a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alapján az átvevő fenntartó visszafizetési kötelezettségét állapította meg. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést, mert az átvevő fenntartónak ismernie kellett volna a vizsgált rendelkezésben szabályozott úgynevezett mögöttes felelősség tényét, joghatásait. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG