A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szinte egyidős az 1988-ban induló mai modern magyar adórendszerrel, így a szervezet fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából visszatekintettek erre az időszakra. Az egyesület vezetői kiemelték, hogy adórendszerünk a rendszerváltás óta sajnos egyre bonyolultabbá, ezért kevésbé hatékonnyá vált. A rendkívül gyorsan, helyenként és időnként átgondolatlanul változó jogszabályi környezet sem segíti az adózókat.
Zara László, az egyesület elnöke a szervezet történetével kapcsolatban kiemelte, hogy a megalakuláskor elsődleges céljuk volt, hogy az adótanácsadással és könyvvitellel foglalkozó vállalkozóknak segítséget nyújtsanak a magas színvonalú, a szabályok komplex és mély megértésén alapuló szakmai munka elvégzésében. Erre annál is inkább szükség volt, mert nem csak az adórendszer, hanem maga az adótanácsadás, mint szakma is ismeretlen volt. Ezért alakították ki képzési rendszerüket, amely a tagok számára ingyenes. A szervezet 1100 vállalkozót tömörítő tagsága több mint 100 ezer cég számára nyújt szolgáltatást, vagyis minden hatodik magyar cégnek ad tanácsot nap, mint nap. Az egyesület tagjai tehát közvetetten jelentős részt vállalnak a költségvetési bevételek kiszámítható biztosításában, és így a szervezet joggal bízik abban, hogy a döntéshozók a jövőben is építenek javaslataikra az adózással és a szakma szabályozásával kapcsolatban is. Az egyesület 2016 elején a tagok felkészültségéről és szakmai munkájáról tájékoztatást nyújtó védjegyet vezet be. Ha egy vállalkozás könyvelőt és/vagy adótanácsadót keres, akkor az egyesület védjegye lesz a garancia arra, hogy az adott szakember megszerezte a megfelelő képesítéséket, aktuális szakmai tudást munkája végzéséhez.
Vadász Iván, az egyesület szakmai alelnöke a magyar adórendszert régiós összehasonlításban vizsgálta. A feketegazdaság aránya – a nyereséget terhelő adók fokozatos csökkenése ellenére is – kormányciklusoktól függetlenül lényegében változatlan, az adóelkerülés beépült a gazdaságba, és az áfaveszteség mértéke az utóbbi években sem csökkent. Az árnyékgazdaság elnyeli a bruttó nemzeti termék 20-25%-át. A béreket sújtó költségekben az elmúlt években némi javulás állt be. A terhelés csökkent, így korábbi helyezésünkön javítva a kedvezőbb 4. helyre kerültünk az OECD rangsorában, de még így is egy szinten vagyunk a nálunk jóval fejlettebb Ausztriával és Németországgal.
Siklós Márta, az egyesület általános alelnöke a magyar adórendszer 25 éves történetét vizsgálta. Az adórendszer sajnos egyre bonyolultabbá vált, így egyre nagyobb adminisztrációs teher hárult a vállalkozásokra és a szakemberekre is. Ma 60 féle különböző adó, járulék címen szed az állam bevételt, de a költségvetési bevételek nagyobb része még mindig csak néhány fő adónemből származik, amely részben megkérdőjelezi a bonyolult rendszer indokoltságát.
Néhány – a bevételek mértékét egyáltalán nem befolyásoló egyszerűsítésre – azonnal volna lehetőség. Ilyen például az adófolyószámlák számának csökkentése, vagy az olyan ellentmondásos és nehezen értelmezhető elemek, mint például a behajtási költségátalány számviteli, polgári jogi szabályozásának azonnali megváltoztatása. A bonyolult rendszer ugyanis jelentős adminisztrációs terhet jelent a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára jelentősen rontva ezzel hatékonyságukat. Ugyancsak jelentős többletköltséget – így magasabb szintű adóterhelést – jelent a bonyolult adórendszer adóhatósági ellenőrzése is. Az elmúlt 25 év mérlegét megvonva elmondható, hogy a bonyolult adórendszer miatt a vállalkozásoknak egyre nehezebb az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítése, tehát még mindig várat magára adórendszer vállalkozóbarát átalakítása.
