Alkotmányos forintosítás - Novemberi Ab-mustra

2015.12. 7. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az alkotmánybírák megkezdték szokásos év végi hajrájukat: alkotmányosnak találták a devizatörvény forintosítási szabályait, alaptörvény-ellenesnek a Quaestor-károsultak kárrendezését, továbbá jogalkotói mulasztást állapítottak meg a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabályozásában.

A teljes ülés legutóbbi fontosabb döntései

Alkotmányosak a forintosítási szabályok – IV/1287/2015.

Az Ab december 1-jén elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a és 15. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszokat. Több mint hétszáz indítvány érkezett magánszemélyektől a törvény ún. forintosítási szabályaival kapcsolatban. Egyebek közt azt kifogásolták, hogy a jogalkotó az árfolyamváltozás terheit a kölcsönt felvevő adósokra hárítja. Úgy ítélték meg, annak az eldöntése, hogy az árfolyamkockázatot a pénzintézet vagy az adós viseli-e, nem törvényhozói, hanem bírósági hatáskör. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. A határozat indokolásában megállapította, hogy a jogalkotó általános társadalmi érdekből, a szerződéskötések után beállt lényeges és jogos érdeksérelemmel járó körülményváltozások bekövetkezése miatt döntött a jövőre nézve a törvénnyel érintett tartozások forintra való átváltásáról. Mindezek alapján a testület a szerződési szabadság mint alkotmányos jog sérelmére alapított alkotmányjogi panaszokat elutasította. Megvizsgálta az indítványozóknak az Alaptörvény XXVIII. cikke sérelmére vonatkozó érveit is. Ennek kapcsán megállapította, hogy a támadott rendelkezések és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog között nincs érdemi alkotmányossági összefüggés. A határozathoz Lévay Miklós, Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

A Quaestor károsultak kárrendezése – 32/2015. (XI . 19.) AB határozat

Az Ab november 17-én hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is. Így az Ab megsemmisítette a törvény egyes rendelkezéseit. A kárrendezést azonban nem találta alaptörvény-ellenesnek, mondván, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van újraszabályozásra. A határozathoz Kiss László, Salamon László és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

A rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség – 31/2015. (XI. 18.) AB határozat

Az Ab november 10-én – hivatalból eljárva – megállapította, az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 216. §-ában nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság követelményének megfelelően a cselekmény elkövetési magatartását. A testület felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2016. június 15-ig tegyen eleget. Az ombudsman szerint a támadott rendelkezés, amely a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenséget szabálysértésnek minősíti, nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a tényállás megsemmisítését, hanem pontosítását teszi szükségessé. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Sulyok Tamás és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

A hegybíró megbízatása – 3209/2015. (XI. 10.) AB határozat

Az Ab november 3-án elutasította a hegyközségről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 58. § (3) bekezdése, a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.287/2013/11. sorszámú ítélete, valamint a Kaposvári Törvényszék 3.Mf.20.225/2014/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó 2017 áprilisáig szóló hegybírói tisztsége és munkaviszonya a támadott rendelkezés alapján 2013. június 15-én megszűnt. Az Ab szerint az elmaradt munkabér nem közjogi váromány, ezért az nem vezethető le közvetlenül az alkotmányos tulajdonvédelemből. A felkészülési idő kapcsán pedig kifejtette, hogy a kifogásolt rendelkezést a korábbi hegybírókra csak a jogszabály hatályba lépését követő hat hónapon túl alkalmazták. A határozathoz Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

A KEHI perindítási joga – 3210/2015. (XI. 10.) AB végzés

Az Ab november 3-án megszüntette az eljárást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/A. § (1) bekezdésének „közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárását. Szabó Máté ombudsman 2012 októberében kelt indítványában a KEHI részére biztosított diszkrecionális perindítási jogot támadta meg. A kifogásolt rendelkezés szerint „a Hivatal saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség következményeinek alkalmazása iránt”. Az Ab szerint a megváltozott szabályozási környezetben az indítványozó által felvetett alkotmányossági kérdések az eredeti formájukban már nem válaszolhatóak meg. A végzéshez Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Az öttagú tanácsok fontosabb döntései

Alternatív vakcina – IV/2814/2015.

Az Ab tanácsa november 24-én elutasította a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.274/2014/11. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó sérelmezte, hogy kiskorú gyermeke számára a 18/1998. NM rendelet alapján kötelező MMR oltás készítéséhez elhajtott emberi magzat sejtjeit használják fel. A beoltás előtt lelkiismereti kifogást terjesztett elő a Népegészségügyi Intézetnél. Az apa nem a védőoltás szükségességét vitatta, hanem világnézeti meggyőződése miatt alternatív vakcinát kívánt igénybe venni. Szerinte a szabályozás sérti a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a bírósági döntés nem sérti az állam vallási kérdésekben való semlegességének elvét, továbbá nem kizárt az oltási kötelezettség olyan alternatív vakcinával való teljesítése, ami lelkiismereti meggyőződésével összhangban áll. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

Alkotmányos összefüggés hiánya – 3226/2015. (XI. 23.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 10-én elutasította a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.488/2013/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a támadott ítélet, amely előrehozott öregségi nyugdíja meghatározott százalékának visszafizetésére kötelezte, téves jogértelmezésen alapult. Úgy vélekedett, hogy az ítélet sérti a tulajdonhoz való jogot, továbbá az eljárt bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mivel nem mutatott ki alkotmányos összefüggést a tulajdonhoz való jog és a bírói döntés között, illetve tartózkodott attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben állást foglaljon. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Az eljárás tisztességtelensége - 3212/2015. (XI. 10.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 3-án elutasította a Tatabányai Törvényszék 13.P.20.721/2012/93. végzése és a Győri Ítélőtábla Pkf.I.25.931/2014/2. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók szerint keresetük idézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye, nem pedig a per megszüntetésének. Az Ab nem osztotta álláspontjukat, mert az indítványozók maguk is hozzájárultak a kifogásolt helyzethez azáltal, hogy keresetüket – a választottbírósági kikötés ellenére is – rendes bíróság előtt érvényesítették. Önmagában pedig nem eredményezi az eljárás tisztességtelenségét, ha a bíróság az érdemi tárgyalást megkezdi. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG