Külföldi gyermek magyar nevelőszülöknél - Az ombudsman ajánlásai a jelzőrendszer és tájékoztatási lehetőségekről

2015.12.10. Jogi Fórum / MTI

A jelzőrendszeri tagoktól fokozottabb figyelmet, a szaktárcától pedig alaposabb tájékoztatást vár az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben német állami gondoskodásból Baranya megyei nevelőszülőkhöz kerültek Németországban súlyosan veszélyeztetett gyermekek.

A gyermekek védelmére hivatott magyarországi hatóságok azonban erről nem értesültek, így nem tudtak intézkedni, holott a szakképzettség és nyelvtudás nélküli nevelőszülők mellett a gyermekek nem kaptak megfelelő oktatást és ellátást.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében az emberi erőforrások miniszteréhez fordult ajánlásával: külföldi állampolgárságú gyermek magyarországi elhelyezéséről legalább megyei szinten tájékoztassák a védelemre kötelezett gyámhatóságot.

Az ombudsman a sajtóból értesült az esetről. Hivatalból indított vizsgálata során a kérdés szabályozási hátteréről kiderült, hogy az Európai Unió Tanácsának egy rendelete értelmében uniós tagállamból jogszerűen helyezhetők gyermekek más tagállamba nevelőszülőkhöz úgy, hogy a fogadó ország hatóságait semmiféle engedélyezési és ellenőrzési kötelezettség nem terheli. Magyarország feladata ilyenkor egy hozzájárulási nyilatkozat formális kiadása.

A vizsgálat feltárta, hogy sem a rendelet alapján kijelölt magyar központi hatóságnak - az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának -, sem a Baranya Megyei Kormányhivatalnak nem volt tudomása sem a gyermekek veszélyeztetettségéről, sem arról, hogy őket a rendeletben előírtaktól eltérő módon helyezték el.

Erről nem kaptak jelzést a szolgáltatók ellenőrzésére jogosult német hatóságoktól, így intézkedésre sem volt módjuk - hangsúlyozták. Az ombudsman így nem állapított meg alapjoggal összefüggő visszásságot a magyar hatóságok tekintetében, a német hatóságok esetleges mulasztásait pedig joghatóság hiányában eleve nem vizsgálhatta.

A jelentés megjegyzi: a Gyermekjogi Bizottság többször felhívta Németország figyelmét, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szempontjából aggályos az a gyakorlat, miszerint viselkedészavarral küzdő, állami gondozásba vett gyermekeket megfelelő ellenőrzés és értékelés nélkül más európai uniós tagállamban helyeznek el.

Az alapvető jogok biztosa szükségesnek látta jelentésében felhívni valamennyi érintett figyelmét, hogy a német gyermekek találkozhattak a magyar gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. Egészségügyi ellátást ugyanis kaphattak, köznevelési intézményekkel kerülhettek kapcsolatba, azaz sokan tudhatnak az ittlétükről. Az ombudsman szerint fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha ezek a gyerekek Magyarországon veszélyeztetett helyzetbe kerülnek, akkor a jelzőrendszer ezt észlelő tagjának meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Az ombudsman úgy látja, hogy segítené a jelzőrendszer működését, ha a védelemre köteles és hivatott hatóságok, szolgáltatók tudnának az illetékességi területükön nevelőszülőkhöz helyezett, külföldi állampolgárságú gyermekekről. Az értesülés hiányában nem érvényesülhet hatékonyan a jogbiztonság követelménye, csorbulhat a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joga, vagyis fennáll a jogsérelem közvetlen veszélye - emelte ki.

Székely László ombudsman mindezek miatt annak megfontolását javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy legalább a kormányhivatalok kapjanak tájékoztatást akkor, amikor a központi hatóság hozzájárul ahhoz, hogy egy külföldi állampolgárságú gyermeket magyar nevelőszülőnél helyezzenek el.

A biztos arra is kérte a minisztert, hogy az ombudsmani jelentést küldje meg valamennyi kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi főosztályának, illetve német nyelvre lefordítva juttassa el a német központi hatósághoz - olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében.

  • kapcsolódó anyagok
GYERMEKVÉDELEM
OMBUDSMAN