Alkotmánybíróságról szóló törvény - Ismét módosított a lengyel szejm

2015.12.28. Jogi Fórum / MTI

Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.

A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.

A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.

A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.

Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".

Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.

Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.

Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.

A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
LENGYELORSZÁG