Az EJI sikerre vitte az előadóművészek internetes jogaiért indított pert - A Deezer internetes streaming zeneszolgáltató ellen indított perről

2016.04.11. Jogi Fórum / Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület

Az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) fontos győzelmet ért el a Deezer internetes streaming zeneszolgáltató ellen indított próbaperében, amelynek célja, hogy az előadók díjazást kapjanak hangfelvételeik internetes felhasználása után. A több mint két évvel ezelőtt kezdődött eljárásban részítélettel adott igazat az előadóknak a bíróság.

A bírói döntés nyomán a Deezer a magyar piacra lépésének időpontjától, azaz 2012 októberétől utólag köteles megfizetni az EJI-nek az érintett előadók jogdíját. Az EJI díjszabásában meghatározott előadóművészi jogdíj mértéke messze meghaladja azt, amennyit eddig a kiadók fizettek az előadóknak, a zenészek tehát biztos jobban járnak. Az ítélet most megerősítette: a magyar szabályozás mindenben megfelel a nemzetközi normáknak és nem korrekt az előadókkal szemben az, ha nem rendelkezhetnek közös képviseletük útján zenéik internetes felhasználásáról, mint ahogy az sem, ha a kiadók a CD eladásra létrehozott, saját szabályaik alapján számolnak el az előadókkal az internetes zenék után. A jogvédő iroda a per által elért bevétel teljes összeget – működési költség levonása nélkül – felosztja az érintett előadók között.

Az EJI tisztában van azzal, hogy a kiadók egy része – egyebek mellett épp a per megindításának köszönhetően – az előadók egy szűk csoportjának fizetett már valamilyen összegű jogdíjat. Az igazolhatóan megfizetett jogdíjakat az EJI – önkéntes vállalása alapján – követelése érvényesítésekor figyelembe fogja venni.

Benkő László zenész, az egyesület Választmányának tagja elmondta: „Az előadók internetes jogainak védelme nemcsak a zenészeknek fontos, hanem a közönségnek is. Nem tartom elfogadhatónak, hogy a zenészek az internetes felhasználás után ne kapjanak tisztességes díjazást, ezért üdvözlöm a bíróság döntését.”

Az EJI alapfeladatának tartja tagjai érdekeinek teljes körű védelmét, így amennyiben akár a Deezer, akár valamelyik kiadó az előadóművészeken próbálna elégtételt venni a vesztes per miatt, az egyesület ingyenesen biztosítja valamennyi érintett előadó jogi képviseletét.

Az EJI a Deezer perbe hívása mellett korábban minden más, engedély nélkül működő szolgáltatót is felszólított a jogsértés beszűntetésére és a most meghozott ítéletet megküldi ezen szolgáltatóknak is, ismételten felhívva figyelmüket a jogszerű működés helyreállítására.

Amennyiben a Deezer az ítélet ellen fellebbez, a per másodfokon folytatódik tovább.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületről (EJI)

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más zenefelhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek 1350 zenész, színész és táncos tagja van, évente több mint 50 000 előadóművész számára fizetett ki jogdíjat.


A jogvita rövid története

  • 1996-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete, Magyarország támogatásával elfogadta az előadásokról és hangfelvételekről szóló nemzetközi szerződését (WPPT), amely az előadóknak is megadta azt a jogot, hogy csak előzetes engedélyükkel lehessen a hangfelvételeiket az internetről vagy bármilyen egyéb interaktív hálózatról lehívni.
  • Az előadók internetes joga – a szerzőkével együtt - 1999-ben került be a magyar szerzői jogi törvénybe. A törvény közös jogkezelést írt elő a szerzők és az előadók esetében, mivel a kollektív jogérvényesítés a magyar jogalkotó szerint a szerzők, előadók számára előnyösebb.
  • 1999-ben a közös jogkezelőket felügyelő állami szerv megállapította, hogy az EJI művészektől kapott, jelenleg már több mint nyolcezer megbízás és a külföldi jogkezelőkkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az internetes jogok tekintetében is reprezentatív egyesület. Ennek következménye, hogy az EJI – Magyarországon egyedüliként – a teljes világrepertoár képviseletére jogosult, Stingtől Temesi Berciig.
  • A kiadók és az EJI a 2000-es évek elejétől – az első online zeneáruház megjelenésétől – folyamatosan tárgyaltak egy olyan megoldásról, amely az előadóknak biztosítja a jogérvényesítés adta védelmet, a kiadóknak pedig azt, hogy ha kívánják, maradhatnak közvetlen pénzügyi elszámolásban a zenészekkel.
  •  Az EJI és gyakorlatilag az összes meghatározó méretű (ún. "major") kiadó 2004-ben erről egy – máig hatályos – megállapodást írt alá. Eszerint, ha a kiadó az EJI-nek bejelenti, hogy az előadóművésszel közvetlenül kíván elszámolni, és az elszámolás tényét igazolja, akkor nem kell az EJI részére semmilyen jogdíjat megfizetni. A legtöbb kiadó ennek a megállapodásnak lényegében egyetlen sorát sem tartotta be, és az elmúlt tíz évben sem nyilatkozatot, sem elszámolást nem küldött az EJI-nek. A 2004-es megállapodás EJI által kezdeményezett életre keltése sikertelennek bizonyult.
  • Közel tíz év után elfogyott az érintett előadóművészek többségének türelme és a tagság úgy határozott, hogy az EJI a feladatának megfelelően kezdeményezzen ismételt tárgyalást, illetve annak eredménytelensége esetén peres eljárást a magyar piacon éppen akkor megjelenő első, immár nem csak hirdetés alapú, azaz kvázi ingyenes, hanem kifejezetten a fogyasztók befizetésére épülő, előfizetéses konstrukcióban működő streaming zeneszolgáltató, a Deezer ellen. Az eljárás során egyértelműen kiderült, hogy a kiadók olyan tájékoztatást adtak az internetes zeneterjesztőknek, így a Deezer-nek is, hogy ellentétben a szerzői jogi törvénnyel az előadók internetes jogaival is kizárólag ők rendelkeznek. 
  • kapcsolódó anyagok
SZERZŐI JOG
SZERZŐI JOGVÉDŐK