Az Alkotmánybíróság a jövőben gyakrabban hirdet majd nyilvánosan határozatot. Korábban előfordult, hogy két évig nem mutatkoztak talárban az alkotmánybírák, most bő két hónapon belül kétszer is a nyilvánosság elé léptek. Változott a tanácsok összetétele és a tanácsvezetők személye.
Új összetételű öttagú tanácsok
Az Alkotmánybíróság 1006/2016. (IX. 14.) AB TÜ. határozatában kimondta, hogy az Ab-n három öttagú állandó tanács működik. Döntöttek a tanácsok összetételéről és tanácsvezetőiről.
Az 1. öttagú tanács tagjai:
Juhász Imre tanácsvezető alkotmánybíró,
Balsai István alkotmánybíró,
Czine Ágnes alkotmánybíró,
Salamon László alkotmánybíró,
Sulyok Tamás alkotmánybíró.
A 2. öttagú tanács tagjai:
Varga Zs. András tanácsvezető alkotmánybíró,
Balsai István alkotmánybíró,
Pokol Béla alkotmánybíró,
Stumpf István alkotmánybíró,
Szívós Mária alkotmánybíró.
A 3. öttagú tanács tagjai:
Dienes-Oehm Egon tanácsvezető alkotmánybíró,
Czine Ágnes alkotmánybíró,
Salamon László alkotmánybíró,
Sulyok Tamás alkotmánybíró,
Szalay Péter alkotmánybíró.
A határozat szerint előadó alkotmánybíróként Balsai István, Czine Ágnes és Sulyok Tamás az 1. öttagú tanácsban, míg Salamon László a 3. öttagú tanácsban jár el.
Az Ab erősíti nemzetközi kapcsolatait
Szeptemberben az Ab tovább erősítette nemzetközi kapcsolatait. Ennek jegyében szeptember 15-17-én hazánkba látogatott a montenegrói Ab delegációja Desanka Lopičić elnök asszony vezetésével. A megbeszélésen Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese, Balsai István és Stumpf István alkotmánybírók, valamint Bitskey Botond főtitkár ismertették a magyar bíróság felépítését és hatásköreit, kiemelve az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatos eljárásokat. A montenegrói fél kiemelt érdeklődést mutatott az alkotmányjogi panaszok szűrési rendszere iránt, így a főtitkársági, egyesbírói és a befogadási eljárásokra. A találkozón részt vett Mirsad Bibović, Montenegró budapesti nagykövete is.
Az Ab küldöttsége szeptember 21-22-én részt vett a bolgár alkotmánybíróság 25. évfordulója alkalmából rendezett szófiai konferencián. „Az alapvető emberi jogok védelme és a nemzeti biztonság a modern világban – az alkotmánybíróságok szerepe” című tanácskozáson Boris Velchev, a bolgár Ab elnöke beszédében a bíróság 1991-es alapításáról, a demokratikus folyamatok visszafordíthatatlanságáról és az emberi jogvédelem fontosságáról beszélt. Gianni Buquicchio, a Velence Bizottság képviselője elmondta: a biztonsági felügyelet, ellenőrzés mértéke a legfőbb fokmérője a nemzetbiztonság és az emberi jogok érvényesülése közti határvonalnak. Kérdésként vetette fel, vajon ezekben a terrorizmussal fenyegetett időkben nem alakult-e már ki egy új jog, a nemzeti, nemzetközi biztonsághoz való jog (right to national/international security). A konferencián elhangzottak alapján határozott elmozdulás rajzolódott ki az emberi jogok mindenek felett való hangsúlyozásáról a nemzetbiztonság, állami ellenőrzés szükségessége felé. Sulyok Tamás, a magyar delegáció vezetője is ebbe a kontextusba helyezte el a magyar Ab megváltozott szerepét és hatásköreit. Koen Laenerts, az Európai Bíróság elnöke a tagállamok közötti kölcsönös bizalom kiemelkedő fontosságát hangsúlyozta, és felszólalásában az Aranyosi-ügyet, egy magyar vonatkozású jogesetet hozott fel példaként a bírói és rendőri szervek közötti együttműködésre.
Gyakoribb lesz a nyilvános határozathirdetés
A taláros testület az eddiginél gyakrabban tart majd nyilvános határozathirdetéseket, hogy munkájának eredményeit minél szélesebb körben megismerhesse a közvélemény – nyilatkozta az MTI-nek Bitskey Botond, az Ab főtitkára. Hozzátette: ennek során különösen nagy hangsúlyt fordítanak a rendes bíróságok bírái által kezdeményezett ügyekre.
Tagcsere az alkotmánybíró-jelölő bizottságban
Az Országgyűlés szeptember 26-i ülésén 142 igen és 3 tartózkodással döntött arról, hogy az alkotmánybírókat jelölő eseti bizottságba az időközben parlamenti mandátumáról lemondott Schiffer András helyére Sallai R. Benedek kerül az LMP képviseletében. A bizottságnak Rubovszky György (KDNP) az elnöke, Gulyás Gergely (Fidesz), Tóth Bertalan (MSZP), Gyüre Csaba (Jobbik) a három alelnöke, tagjai: Balla György, Mátrai Mária, Nyitrai Zsolt, Vitányi István (valamennyi Fidesz) és Sallai R. Benedek (LMP). Az eseti bizottság utoljára 2014. szeptember 15-én ülésezett.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének szeptemberi főbb döntései
A bűnügyi költség viselése pótmagánvádas eljárásban – 15/2016. (IX. 21.) AB határozat
Az Ab szeptember 19-én, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában megállapította, hogy büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 344. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt 2016. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A Nyíregyházi Törvényszék előtt 3.Bf.855/2015. számon folyamatban lévő egyedi ügyben az eljáró bíró azért fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a büntetőeljárási törvénynek a pótmagánvádas ügyek bűnügyi költségére vonatkozó egyik szabálya alkotmányos alapjogokat sért. A támadott rendelkezés ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a vádlott felmentése esetén a pótmagánvádló a bűnügyi költségek közül a meghatalmazott védő díjának és költségének a viselésére kötelezhető legyen. Ha viszont a vádat az ügyész képviseli, a vádlott felmentése esetén a meghatalmazott védő díját és költségeit az állam a vádlottnak megtéríti. Az Ab határozatában megállapította, hogy a Be. támadott rendelkezése sérti a védelemhez való jogot. A pótmagánvádas eljárás sajátosságai miatt indokolt, hogy a védelemhez való jogot a bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabályok is erősítsék. A pótmagánvádló a büntetőeljárásban lényegében az ügyész jogait gyakorolja, de nem köteles a vádlott büntetőjogi felelősségét enyhítő követelményeket figyelembe venni, továbbá csak a terhelt terhére nyújthat be fellebbezést, perújítási vagy felülvizsgálati indítványt. Ezért van jelentősége a védelemhez való jog minél szélesebb körű érvényesítésének. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)
A bűnügyi költség viselése szabálysértési eljárásban – III/410/2016.
Az Ab szeptember 27-én elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 338. § (1) bekezdése első mondatának a „vagy a szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A büntetőügy vádlottja engedély nélkül tartható pisztolyával lelőtte a sértett tulajdonát képező vemhes birkát. A kár nem haladta meg az ötvenezer forintot, ezért az ügyész indítványozta, hogy a rongálás vétsége helyett állapítsák meg a vádlott felelősségét tulajdon elleni szabálysértés miatt. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés azért minősül diszkriminatívnak, mert a büntetőeljárás terheltjei között önkényes, szükségtelen és aránytalan megkülönböztetést tesz. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat szerint a büntetőigény sikertelen érvényesítésének kockázata az államot terheli, és ebbe beletartozik a sikertelen büntetőeljárás anyagi kockázata is. A sérelmezett eltérés pedig nem a támadott rendelkezésből adódik, hanem abból, hogy a szabálysértési felelősség elbírálását megelőzi a bűnügyi költség állam általi viselését célzó büntetőeljárási szabály alkalmazása. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
