Kárrendezési intézkedések a tőkepiac stabilitásának érdekében - Az Alkotmánybíróság közleménye

2016.12. 7. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában elutasította a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény elleni indítványokat.

Az Alkotmánybíróság közleménye 

a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatáról

Az Alkotmánybírósághoz mintegy 60 indítvány érkezett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (Törvény) egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérve. Az indítványozók egy része olyan befektető volt, aki a törvény szerinti kárrendezésből valamilyen okból kimaradt vagy kárrendezése nem volt teljes, másik része pedig olyan befektetési szolgáltató, akinek a törvény alapján a kárrendezési mechanizmus pénzügyi végrehajtásában szerepet kell vállalnia.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a vizsgált esetben kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásokról van szó. Emiatt a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg mind a jogosultak körének, mind a juttatás mértékének és egyéb feltételeinek a meghatározása során. Az Alkotmánybíróság a jogosultak körének meghatározását nem találta diszkriminatívnak, annak a tárgyilagos mérlegelés alapján ésszerű indoka van, így önkényesnek nem tekinthető.

Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog sérelmére alapított kérelmekkel összefüggésben megállapította, hogy önmagában az a tény, hogy a jogalkotó maximálta a Kárrendezési Alap által személyenként kifizethető összeg nagyságát, illetve hogy meghatározta az összeg kiszámításának módját – tekintettel arra, hogy egyex gratia típusú kárrendezési mechanizmusról van szó –, tulajdonelvonásnak nem minősíthető.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a tény, hogy a BEVA tagoknak befizetést kell teljesíteniük a Törvény szerinti módon, azt jelenti, hogy a jogalkotó lehetővé tette a pénzügyi forrásaiknak időleges igénybe vételét. A befizetés az adóból történő levonás és a kamatelőírás alapján kölcsönnek tekinthető, amelynek célja a BEVA fizetési kötelezettségeinek és működési költségeinek a fedezése, mely valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül. Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy e korlátozás közérdekből történt. A károk méltányosság és társadalmi szolidaritás alapján történő teljes vagy részleges megtérítése, a pénzügyi szektor bizalmának a fenntartása, stabilitásának a védelme nemzetgazdasági, össztársadalmi érdek, azaz közérdek is. A korlátozást az Alkotmánybíróság emellett arányosnak is találta.

A határozathoz dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Az Alkotmánybíróság határozatainak teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (alkotmanybirosag.hu).

Budapest, 2016. december 7.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG