Az Almaz-Antey orosz vállalat pénzeszközeinek befagyasztása - Az EU Törvényszéke helybenhagyja a korábbi döntést

2017.01.26. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az ukrajnai válságra válaszul a Tanács 2014 elején korlátozó intézkedéseket (pénzeszközök befagyasztása és az Unió területén való tartózkodás megtiltása) fogadott el azokkal a természetes és jogi személyekkel szemben, akik cselekményeikkel Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláássák vagy fenyegetik.

A T-255/15. sz. ügyben hozott ítélet Joint-Stock Company „Almaz-Antey” Air and Space Defence Corp. kontra Tanács

A Tanács ennek keretében úgy döntött, hogy a következő indokokkal befagyasztja az orosz Almaz-Antey Air and Space Defence (a továbbiakban: Almaz-Antey) társaság pénzeszközeit: „Az Almaz-Antey orosz állami vállalat. Légvédelmi fegyvereket, többek között föld-levegő rakétákat gyárt és szállít az orosz hadseregnek. Az orosz hatóságok nehézfegyvereket juttattak a kelet-
ukrajnai szeparatistáknak, hozzájárulva ezzel Ukrajna destabilizálásához. Ezeket a fegyvereket a szeparatisták többek között repülőgépek lelövéséhez használták. Az Almaz-Antey mint állami vállalat ezért hozzájárult Ukrajna destabilizálásához.”
Az Almaz-Antey azt kéri, hogy az Európai Unió Törvényszéke semmisítse meg pénzeszközei befagyasztásának 2015-re és 2016-ra vonatkozó1 fenntartását.

A hozott ítéletével (amely az első olyan ítélet, amely egy orosz társasággal szemben az ukrajnai válsággal összefüggésben megállapított pénzeszköz-befagyasztásra vonatkozik2) a Törvényszék elutasítja az Almaz-Antey keresetét és ezzel helybenhagyja a társaság pénzeszközeinek befagyasztását.

A Törvényszék először is megállapítja, hogy a Tanács nem járt el aránytalanul, amikor úgy határozott, hogy befagyasztja az olyan szervezetek pénzeszközeit, amelyek anyagi vagy pénzügyi eszközökkel támogatják az orosz kormány Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására vagy fenyegetésére irányuló cselekményeit. Az ilyen szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása ugyanis lehetővé teszi annak a célnak az elérését, hogy megakadályozzák az ukrajnai válság eszkalálódását: a Tanács, amikor első lépésként azokat a személyeket és szervezeteket vette célba, akik, illetve amelyek felelősek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért, majd másodikként azokat a személyeket és szervezeteket is, akik, illetve amelyek az ilyen cselekményeket anyagi vagy pénzügyi eszközökkel támogatják, jogosan számíthatott arra, hogy ezek a cselekmények abbamaradnak vagy előidézőik számára költségesebbé válnak, és hogy ez elősegítené az ukrajnai válság békés rendezését. Az ilyen befagyasztás továbbá azért is szükségesnek bizonyul, mert más, kevésbé korlátozó intézkedésekkel, így például a kifizetett pénzeszközök felhasználására vonatkozó, előzetes engedélyezési rendszerrel vagy utólagos igazolási kötelezettséggel – különösen az előírt korlátozások kijátszhatóságára tekintettel – nem lehet ilyen hatékonyan elérni a kitűzött célt.

A befagyasztás indokainak megalapozottságát illetően a Törvényszék megerősíti a Tanács elemzését, miszerint az Almaz-Antey orosz állami tulajdonú, orosz állami ellenőrzés alatt álló vállalat, amely igen szűk mozgástérrel rendelkezik az orosz állammal szemben, és tevékenységei gyakorlása során nagymértékben függ attól. A Tanács által szolgáltatott dokumentumok ezenkívül azt is bizonyítják, hogy az Almaz-Antey légvédelmi fegyvereket, többek között BUK M1-2 és M2E föld-levegő rakétákat és Aistenok radarkészülékeket gyárt, valamint fegyvereket szállít Oroszországnak. A Tanács azt is bizonyítani tudta, hogy Oroszország valóban szolgáltatott fegyvereket a kelet-ukrajnai szeparatistáknak. Így tehát az Almaz-Antey azzal, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket gyárt és szállít az orosz államnak, amely pedig a kelet-ukrajnai szeparatistáknak juttat fegyvereket, anyagi eszközökkel támogatja az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményeket.

A Tanács egyébként számos olyan újságcikket mutatott be, amely arról tudósít, hogy a szeparatisták a levegőben megsemmisítették az ukrán hadsereg repülőgépeit és helikoptereit, köztük egy katonai teherszállító repülőgépet, a fedélzetén 49 katonával. Ezek a különböző forrásokból származó, az ismertetett tényeket illetően kellően konkrét, pontos és egybevágó sajtóhírek megerősítik az ukrajnai konfliktusban való, többek között fegyverek és katonai felszerelések kelet-ukrajnai szeparatistáknak történt szállításával megvalósuló orosz részvételt. A Törvényszék rámutat továbbá arra, hogy az Almaz-Antey nem vonta kétségbe a cikkekben szereplő, tisztán ténybeli információkat, és nem is próbálta megmagyarázni, hogy ezek miért lennének nyilvánvalóan téves információk. A Törvényszék a Malaysian Airlines MH17-es repülőgépének 298 áldozattal járó, 2014. július 14-i megsemmisítésével kapcsolatban, amelyet egy az Almaz-Antey által is gyártott, BUK típusú rakéta okozott, kimondta, hogy nincsen jelentősége annak, hogy a repülőgép megsemmisítéséért az ukrán hadsereg vagy a szeparatisták voltak-e felelősek, mivel ez az esemény nem játszott döntő szerepet az Almaz-Antey pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó indokolásban.

Végül a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a Tanács nem volt köteles azt az állítást bizonyítani, hogy az Almaz-Antey által gyártott fegyvereket Ukrajnában a szeparatisták használták. Ilyen bizonyítékot ugyanis nehéz lenne szolgáltatni, különösen olyan konfliktushelyzetben, amikor nehéz lehet pontosan meghatározni a hadban álló felek konkrét felelősségét és az általuk használt fegyverek típusát. A Törvényszék ezenkívül arra is rámutat, hogy önmagában annak veszélye is elegendő lehet a pénzeszközök befagyasztásához, hogy az adott szervezet elítélendő magatartást tanúsít.

1Az Almaz-Antey nem vitatta a pénzeszközeinek a 2014. július 31. és 2015. március 15. közötti időszakra vonatkozó befagyasztását. Vitatja azonban a befagyasztás 2015. március 15-től számított fenntartását.

2Az ukrajnai válsággal összefüggésben a Törvényszék eddig ukrajnai állami vagyon vagy egyéb eszközök hűtlen kezelésével gyanúsított ukrán állampolgárok pénzeszközeinek befagyasztásáról hozott határozatokat (lásd különösen a 129/15., 7/16. és 97/16. sz. sajtóközleményt). A Törvényszék 2016. november 30-án egy orosz természetes személy pénzeszközeinek befagyasztásáról is határozott (Rotenberg kontra Tanács, T-720/14, lásd a 131/16. sz. sajtóközleményt).

 

  • kapcsolódó anyagok
EU
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA