Évről évre egyre több alkotmányjogi panasz fut be az Alkotmánybíróságra: 2014-ben 689, 2015-ben 737, míg 2016-ban már 893 panaszos indítvány érkezett. 2016-ban a bírák megsemmisítettek négy jogszabályi rendelkezést, valamint tíz bírói döntést, emellett három ügyben alkotmányos mulasztást és tizenkét alkalmazási tilalmat állapítottak meg.
Folyamatosan nő az alkotmányjogi panaszok száma
Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi statisztikája szerint 2016-ban 355 ügyet fejeztek be, ebből 78-at érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 284 alkotmányjogi panasz, 58 bírói kezdeményezés, három utólagos és kettő előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák megsemmisítettek négy jogszabályi rendelkezést és tíz bírói döntést, míg egy esetben megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet, három ügyben alkotmányos mulasztást, 12 alkalmazási tilalmat állapítottak meg. A teljes ülés 54, a három öttagú tanács 242 ügyet fejezett be, 59 ügyet egyesítés révén zártak le. Főtitkári előkészítő eljárással 443, egyesbírói végzéssel 279 ügyet fejeztek be.
A legtöbb befejezett ügy előadója Varga Zs. András volt (52), akit Sulyok Tamás, a testület elnöke (46) és Szalay Péter (35) követett. A különvélemények tekintetében Czine Ágnes (22) bizonyult a legaktívabbnak, Stumpf István (19), Salamon László (12) és Sulyok Tamás (10) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában is Czine Ágnes (11) végzett az élen, Pokol Bélát (10) megelőzve.
Folyamatosan nő az utóbbi években az alkotmányjogi panaszok száma: 2014-ben 689, 2015-ben 737, míg 2016-ban 893 ilyen indítvány érkezett. Valamelyest emelkedett az év végi restancia is: 2016. december 31-én 321 folyamatban lévő ügy volt az előző évi 206-tal szemben. A legtöbb folyamatban lévő ügy Sulyok Tamásra van kiszignálva (41), de nem panaszkodhat munkanélküliségre Stumpf István (33) és Czine Ágnes (32) sem.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének januári határozatai
Elzárható-e magánút a közforgalomtól? – IV/2518/2015.
Az Ab január 31-én hozott határozatában megállapította, hogy a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.085/2015/5. számú ítélete, alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozókat a perbeli alperes határozatában kötelezte arra, hogy az ingatlanukhoz tartozó magánút közforgalom elől történő elzárását szüntessék meg. Az indítványozók a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Az ügy felülvizsgálati kérelemmel a Kúriára jutott, ahol az indítványozók keresetét elutasították. Az Ab szerint viszont a bírói döntés a megszerzett tulajdon korlátozásához, az indítványozó tulajdonosi pozíciójába történő behatoláshoz vezetett, amellyel szemben az Alaptörvény XIII. cikke garantálja a védelmet. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
Kétharmad kell a közigazgatási felsőbírósághoz – 1/2017. (I. 17.) AB határozat
Az Ab január 13-án nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek a parlament által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései. Áder János államfő indítványa szerint a közigazgatási felsőbíróság új bíróság, ezért egyszerű többségű törvénnyel alkotmányosan nem létrehozható. Továbbá: a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságnak, amelyet a médiatörvény sarkalatos rendelkezése már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt. Harmadrészt: a törvény alaptörvény-ellenesen utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróság hatáskörébe. Az Ab az indítványnak teljes körűen helyt adott, mert a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, az Alaptörvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó előírásait. A határozathoz Dienes Oehm Egon különvéleményt, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának januári határozata
Az Ab hatáskörének határai – IV/1976/2014.
Az Ab tanácsa január 24-én elutasította a Kúria Kfv.VI.35.014/2013/15. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó adóhatósági ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt pert indított, mert szerinte jogosult volt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 63.§ (2) bekezdése szerinti lakásszerzési adókedvezményre. Az indítványozó szerint a bíróság azon jogértelmezése, hogy azért nem vizsgálhatja az indítványozó édesanyjának osztrák jog szerinti tulajdonszerzését, mert a felülvizsgálati határidőn túl nyilatkozott, indokolatlanul korlátozza a jogorvoslathoz való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a testület hatásköre az alkotmányjogi panasz elbírálása során a bírói döntésben foglalt jogértelmezés alaptörvény-ellenességének, alapjogokkal való összhangjának vizsgálatára korlátozódik, és nem terjed ki a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára. (Előadó alkotmánybíró: Salamon László)
