Adó mint társadalompolitikai eszköz - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2017.07.19. Jogi Fórum / Pénzügyi Szemle

A Pénzügyi Szemle legújabb száma az adózást helyezi a fókuszába. A témakör négy tanulmánya választ ad olyan izgalmas kérdésekre, mint hogy melyik adónk legyen egykulcsos, hogyan alakul a bérhányad a magyar gazdaságban, milyen hatásai vannak a hazai család- és otthonteremtési adókedvezményeknek, illetve hogyan érinti Magyarországot az offshore jelenség. A fókusz tanulmányokon kívül további három elemzés várja az Olvasót, melyek a hazai nyugdíjrendszer második és harmadik pilléreinek jelentőségével, az MNB megújult monetáris politikájának eredményeivel és a hazai pénzügyi kultúra 2010 és 2015 között mért változásaival foglalkoznak.

Fókuszban az adó mint társadalompolitikai eszköz

Giday András "€žMelyik adónk legyen egykulcsú?" című tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire volt éles az ellentét az adózási elvek és a gyakorlat között az áfa és az szja esetében az elmúlt 18 évben Magyarországon. A történeti és a közeli országokkal való összehasonlítás alapján arra a következtetésre jut, hogy egyfajta szerepcsere következett be nálunk. Ott került sor egy (közel) egykulcsú rendszer alkalmazására, ahol hatékonyabb a többkulcsú rendszer (áfa) és ott erőltették 2009-ig a többkulcsú adóztatásnak egy elbonyolított változatát, ahol egy áttekinthető egykulcsú rendszer is el tudja látni az adott feladatot (szja).

György László és Oláh Dániel "A nettó bérhányad növelésének gazdaságpolitikai eszközei válság idején" című tanulmányban azt elemzi, hogy miért kap egyre kisebb szeletet a munka az előállított jövedelemből annak ellenére, hogy a termelékenysége folyamatosan növekszik. Az elemzés áttekinti, hogy a magyar gazdaságpolitika mely eszközökkel fordította meg a fenti folyamatot, és hogyan sikerült áttérni a korábbi adósságvezérelt növekedés helyett egy új, posztkeynesi, bérfelzárkózáson alapuló, hosszú távú növekedési modellre.

Sági Judit, Tatay Tibor, Lentner Csaba és Neumanné Virág Ildikó "€žA család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai" című tanulmánya megvizsgálja a hazai család- és otthonteremtési támogatások gyermekvállalásra és születésszámra gyakorolt hatásait. A szerzők megállapítják, hogy az otthonteremtési támogatás pozitívan befolyásolja a gyerekvállalási kedvet, a felmérésben részt vevő válaszadók mintegy 36,7 százaléka válaszolta azt, hogy a támogatási rendszer fennmaradása esetén maga is vállalna több gyereket.

Vargha Bálint "€žAdóalap-elvonási tünetek?" című elemzése az offshore joghatóságok definíciójáról, történeti formáiról, az oda irányuló tőkeáramlás természetéről és mértékéről, nemzetközi közjogi implikációjáról, Magyarország érintettségéről, az uniós és hazai szabályozás fő vonalairól és a számvevőszéki ellenőrzés egyes útjairól elérhető információkat tekinti át. A tanulmány hangsúlyozza, hogy Magyarországot a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban elfoglalt relatív pozíciójából adódóan is hátrányosan érinti az offshore jelenség.

Tanulmány-rovat

Pandurics Anett és Szalai Péter "€žA második és harmadik nyugdíjpillér szerepe a magyar nyugdíjrendszerben" című elemzésben a magyar nyugdíjrendszer rövid bemutatását követően elemzi a nyugdíjcélú megtakarítások historikus alakulását, szerepét és helyzetét. A szerzők rámutatnak, hogy bár Magyarországon is létezik mindhárom pillér, a magyar nyugdíjrendszer még mindig túlzottan az első pillérre támaszkodik, a rendelkezésre álló nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók pedig csak részben képesek betölteni azt a szerepet, hogy tömegesen, érdemi és rendszeres nyugdíj-kiegészítést nyújtsanak a leendő nyugdíjasoknak.


Parragh Bianka "€žMonetáris hitviták" című tanulmánya a jegybanki szerepfelfogás változását, annak kiváltó tényezőit, s gazdaságra gyakorolt hatását elemzi. A szerző hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság stabilizálásában 2010-től a helyes gazdaságpolitikai prioritások, majd azt követően 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank küldetésének újraértelmezése és a korábban jellemző túlzott passzivitás jegyeivel szakító monetáris politika új korszakot hozott, amelyben a nemzeti gazdaságpolitikát támogató jegybanki politika vitathatatlan eredményeket ért el.

Zsótér Boglárka, Németh Erzsébet és Luksander Alexandra "€žA társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára" című tanulmánya az OECD által 2010-ben és 2015-ben végzett hazai pénzügyi kultúra felmérését hasonlította össze, azt vizsgálva, hogy a két felmérés azonos kérdéseire adott válaszok alapján milyen változások történtek a két adatfelvétel között. A szerzők megállapították, hogy 2015-ben kevesebben bízták másokra pénzügyi döntéseiket, illetve küzdöttek pénzügyi problémákkal, ugyanakkor kevesebben készítettek költségvetést és takarítottak meg. 2015-ben a magyarok kevésbé voltak megfontoltak a pénzügyeik területén, szívesebben költötték a pénzüket, és kevéssé tűztek ki hosszú távú célokat, továbbá a válság miatt elhalasztott fogyasztás után a költekezés volt a jellemző.


A Pénzügyi Szemle legújabb száma ide kattintva olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS