Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Szavazhat-e az ügyvezető-tag saját ügyvezetői jogviszonyáról? - A hatályos szabályozás, a bírói gyakorlat és a jogirodalom válasza

2019.02.13. Jogi Fórum / dr. Ács Balázs Attila / Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda

A társaság tagjainak és az ügyvezető-tag között esetlegesen fennálló érdekkonfliktusából eredő vita megelőzése érdekében érdemes a szavazáskor és az utána fellépő esetleges kellemetlenség elkerülése érdekében előre tisztázni, hogy a társaság döntéshozó szervének ülésén szavazhat-e az ügyvezető-tag saját ügyvezetői jogviszonyáról?

Jogszabályi háttér

A kérdéssel kapcsolatos jogszabályi, valamint bírói gyakorlat évek óta egységes, amely már a régi Gt-ben (1997. évi CLIV. törvény 18. § (5) bek.) is megjelent: a taggyűlési határozat meghozatalánál nem szavazhatott az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesített (ennek hatályos leképeződése a 2013. évi V. törvény – Ptk. – 3: 19. § (2) bek. a) pontja). A bírói gyakorlat egységes módon ezt a rendelkezést akként értelmezte, hogy az a tag, aki egyben ügyvezető is, az ügyvezetői tisztségéből való visszahívásáról a taggyűlésen nem szavazhat, mert a visszahívás őt kötelezettség és felelősség alól mentesíti1.

Az új Gt-ben (2006. évi IV. törvény 20. § (5) bek.) szintúgy megjelenő szabályozást a joggyakorlat továbbra is változatlan módon tartotta fenn, erre eklatáns példa a Kúria Gfv. VII. 30.051/2013/4. számú határozata, melyben a legfőbb bírói fórum továbbra sem látta megengedhetőnek a tag szavazását ebben az esetben. Nóvumként jelent meg az új Gt-ben a fenti szabályozást kiegészítendően az a rendelkezés, amelynek értelmében nem szavazhat az a tag, akinek a társasággal fennálló társasági jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére vonatkozik a határozat2.

A Ptk. hatályos szabályozása a fentebb jelölt 3: 19. § (2) bekezdésében tárgyalja a vázolt kérdéskört. Ezen bekezdés a) pontjában továbbra is fenntartja az eddigi szabályozást, tehát nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít. Ezt teljesebbé téve a kódex ugyanezen passzus f) pontjában komplementer jelleggel kijelenti, hogy az sem szavazhat a döntéshozó szerv ülésén, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A Ptk. tehát a korábbi Gt-k rendelkezéseit fenntartva, azt még teljesebbé téve egyértelműsíti azt, hogy nem biztosít szavazati jogot az ügyvezető tisztséget betöltő tagnak ilyen esetekben.

Az elmélet próbaköve a gyakorlat

A 2007. 1559. számú BDT megállapítja, hogy a szavazati jogból kizárt tagok köre a szavazás kimenetelében való közvetlen és a többi taghoz képest a saját személyükben érintett érdekeltséghez kötődik. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá a BDT 2013. 3016. is: ha az érintett tag vezető tisztségviselő, úgy e társasági jogi jogviszonyának létesítésére, módosítására vagy megszűnésére vonatkozó taggyűlési határozat tekintetében e tagot a szavazásból kizárt tagnak kell tekinteni. A társasággal fennálló társasági jogi jogviszony fogalmi körébe nem csupán a tagsági jogviszony tartozik, hanem a vezető tisztségviselői jogviszony is. Ezekből következtetve a Pécsi Ítélőtábla Gf. 40.041/2016/9. számú határozata explicit módon kimondja, hogy a szavazásból az a tag ki van zárva, akit az adott kérdés a saját személyében közvetlenül érint. Ugyanezt jelenti ki a BDT 2018. 3829. is.

A jogirodalom álláspontja a fentiekkel összhangban

A kérdésben egységes álláspont jegecesedett ki a jogirodalom hasábjain is. Az Opten Informatikai Kft. gondozásában megjelent Kommentár3 így rendelkezik korábban említett f) pontra vonatkozóan: „Nem gyakorolhatja az adott ügyben, kérdésben a szavazati jogát éppen érintettsége okán (személyes érdekeltség) az, akinek esetében valószínűsíthető, hogy elsősorban nem a jogi személy érdekei alapján hozna döntést.”  Ugyanerre a következtetésre jut a Wolters Kluwer Kft. által kiadott Kommentár4 is, amikor elvi éllel kijelenti, hogyszemélyes érdekeltség miatt nem várható az, hogy a tag vagy alapító kizárólag a jogi személy érdekei alapján alakítsa döntését, és ezért a szavazásban való részvétele torzítaná a szavazás eredményét, az ilyen szavazatok nem lennének alkalmasak a jogi személy akaratának megjelenítésére.”

Konklúzió

Mindezekből megállapítható, hogy mind a szervesen fejlődő törvényi szabályozás és az ezzel összhangban álló bírói gyakorlat, mind pedig a jogirodalom is arra az álláspontra helyezkedik, miszerint az ügyvezető a saját ügyvezetői jogviszonyáról a fent leírt indokok miatt a társaság döntéshozó szervének ülésén nem szavazhat, mivel ennek garanciális jelentősége van a szükségszerű érdekkonfliktusból adódó torzítás kiküszöbölésével kapcsolatosan.

_________________________________________________________________________________

1Gárdos-Mosonyi-Tomori Ügyvédi Iroda: Szavazhat-e a kft.-ben ügyvezetői tisztséget betöltő tag az ügyvezetői jogviszonyáról? (2017. június 17.) / 3. bek. https://gmtlegal.hu/hir/szavazhat-e-a-kft-ben-ugyvezetoi-tisztseget-betolto-tag-az-ugyvezetoi-jogviszonyarol.php utolsó letöltés: 2018. 11. 06.

2Gárdos-Mosonyi-Tomori Ügyvédi Iroda: Szavazhat-e a kft.-ben ügyvezetői tisztséget betöltő tag az ügyvezetői jogviszonyáról? (2017. június 17.) / 4. bek. https://gmtlegal.hu/hir/szavazhat-e-a-kft-ben-ugyvezetoi-tisztseget-betolto-tag-az-ugyvezetoi-jogviszonyarol.php utolsó letöltés: 2018. 11. 06.

3A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, I. kötet. Szerkesztő: Osztovits András, Budapest 2014 / 409. oldal, fejezetet jegyzi: dr. Papp Tekla

4Kommentár Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez, 1. kötet. Szerkesztette: Vékás Lajos/Gárdos Péter, Budapest 2014 / 228. oldal

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
TÁRSASÁGI JOG
CÉGJOG