Ügyvédség korszakos változás közepén - Bánáti János MÜK elnök a magyar ügyvédség helyzetéről

2019.03. 6. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Bánáti Jánost 2019. február 25. napján a Magyar Ügyévi Kamara küldöttgyűlése ismételten megválasztotta a Kamara elnökévé, ennek okán sajtótájékoztató keretében ismertette a magyar ügyvédség helyzetét és a hatályos jogszabályok által előidézett változásokat.

Bánáti János szerint „korszakos változás közepén van az ügyvédség”, amely változásnak vannak olyan állomásai, amelyek már az ügyvédség mögött vannak, de a hatása tovább gyűrűzik. Az elmúlt években új anyagi jogi jogszabályok, továbbá a tavalyi évben új eljárásjogi törvények léptek hatályba, amely alapvető mértékben változtatta meg az ügyvédi munka volumenét.

A polgári eljárásban a leglényegibb változásként a perkoncentráció elvét, a perelőkészítés új fogalmi rendszerét emelte ki, amely a perhatékonyságot hivatott növelni: változtak a keresetlevél tartalmi és formai követelményei, mellyel a jogalkotó kiszámíthatóbb permenetelt kívánt előidézni. Megjelent az ún. visszautasítás jogintézménye, mellyel kapcsolatban a MÜK elnöke kifejtette, hogy az új Pp. hatályba lépését követően aggályossá vált, hogy a keresetleveket a bíróságok nagy arányban visszautasították, így számtalan ügy el sem jutott érdemben a tárgyalási szakba.

A büntetőeljárásban 2 új jogintézményt emelt ki, amelyek jelentős változásokat hoztak közvetlen közelről érintve a védő szerepét: Az ún. megegyezés lényege abban rejlik, hogy meg lehet állapodni a vád (az ügyészség) és a védelem közreműködésével (a terhelt egy beismerő vallomása által), mely az igazságszolgáltatás menetét hivatott gyorsítani. A jogintézmény szerepe kiemelendő a több vádlottas ügyekben, amely az ilyen jellegű beismerő vallomást nem tevő terhelttel szemben adott esetben többletbizonyítékként szolgál: tehát amennyiben az egyik vádlott társ megköti a megegyezést, és ez által beismerő vallomást tesz, az a másik vádlottra terhelő bizonyítékként szolgálhat. Bár még nincs teljesen 1 éves az új büntetőeljárásjogi törvény, az kétséget kizáróan kimondható, hogy a gyakorlatban is bevált ez a jogintézmény, egyre több egyezséget köt az ügyészség a terhelttel és a védővel.

A másik az ügyvédi védelmet nagyon közelről érintő változás az új kirendelt védői rendszer kiépítése. Korábban sok kifogás érte a nyomozó hatóságot a kirendelés szisztémája miatt, a hatályos törvény alapján a hatóság már csak arról dönt, hogy szükség van-e kirendelt védőre majd döntésével egy automatizált informatikai rendszeren keresztül a Kamarát keresi meg. A továbbiakban a Kamara hoz döntést a védő személyének kijelölése tárgyában.

Bánáti János kifejtette továbbá, hogy az informatikai robbanás egy teljesen új megközelítést vet fel, melynek célja, hogy megkönnyítse, segítse az ügyvédek munkáját. Az automatizálás és informatikai fejlődés terén kiemelendő, hogy valamennyi eljárásban át kellett térni az elektronikus kapcsolattartásra, mely más jellegű felkészültséget, más jellegű munka előkészítést igényel az ügyvédek részéről.

A kamarai jogtanácsosok integrációjával a jogalkotó úgy döntött, hogy 2018. január 1-től a munkaviszonyban vagy akár közszolgálati jogviszonyban álló jogtanácsosok esetében - akik igazgatási szervnél, vagy piaci szereplőnél dolgoznak - ahol kötelező törvény szerint a peres képviselet ellátása, ott kizárólag kamarai tagként jogosultak ellátni e tevékenységüket. Ennek okán 2019-re már közel 4000 jogtanácsossal bővült a kamarai létszám.

Végezetül lényegi újítást jelent a kamarai továbbképzés létrejötte, amely a kamarai jogtanácsosokra és az ügyvédekre egyaránt vonatkozik, elmaradása pedig komoly egzisztenciális következményeket von maga után: törölni kell a kamarai névjegyzékből azt az ügyvédet illetve jogtanácsost, aki a kreditpontrendszerben előírt kreditpontokat nem teljesíti.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG